|
Kategóriák
|
Elektra kedvenc versei(Adatlap)
|  | | |
Emeséről álmodva Amikor nem látlak, úgy várom az álmot,
mert tudom, hogy este egy angyalt látok.
Eljössz hozzám ragyogó mosollyal,
és megszűnik minden rossz és elmúlik minden baj.
| | | Oláh László |
| | | |
| | A múmia Most úgy fekszem a bús ágyon kinyúlva,
Mint múmia, mely fekszik s nem enyész,
És süppedt mellét nyomja lomha gúla,
És holt szemét beszőtte halk penész.
| | | Tóth Árpád |
| | | |
Most Elköszönök az élettől.
Meghívom a fényt vacsorára.
Látom a szemed.
Látom az ajkad.
Mit kezdjek vele?
Látom, hogy pirkad.
| | | Farkas István |
| | | |
II. világháborús álom A fiú kezébe vette a trombitáját – utoljára.
Bensőjében érezte, hogy nem látja többé.
A partizánok köréje csoportosultak,
De ő nem látott mást, csak a lány kék szemét.
| | | Gajdó Zoltán |
| | | |
Oly korban éltem itt a földön - Mo. 2008 Oly korban éltem itt a földön,
Mikor az ember csak menekült,
S mivel a valóság nem tetszett neki,
Hát egy másikra felcserélte,
Mert nem vágyott már másra, csak szép esti mesékre.
| | | Gajdó Zoltán |
| | | |
Két nő között Forgószél mögöttem. Hurrikánból jöttem.
Felforgatta mindenem. Széttépte a lelkem.
| | | Gajdó Zoltán |
| | | |
Az ugandai gyermekkatona Ölök, mert ölnöm kell.
Ölök, mert élnem kell.
Élek, hogy harcoljak,
S harcolok.
| | | Gajdó Zoltán |
| | | |
Az Vagy Nekem Uram Az vagy nekem Uram,
Mint, kínos csendnek a szó,
Az vagy nekem Uram,
Mint, Iskolának, a szorgos tanuló,
Az vagy nekem Uram,
Mint, élőnek a életet adó levegő,
Az vagy nekem Uram,
Mint, holtnak a nyugalmat hozó, békés temető.
| | | Dudás Mihály |
| | | |
Perfekt koldus Arca gyötört ugyan,
de szeme tiszta.
Az aluljáró kövén issza
- csodák-csodája - tiszta vizét.
Lesek egy ideje titkon felé
- miközben körötte hömpölyög az élet -
csendesen mosolyog maga elé...
| | | Marie Marel |
| | | |
ISTEN LEHET Isten olyan találmány
Meghalnál a hiányán.
Isten az csak fogalom
Nincsen, azt nem fogadom.
| | | Dugasz István |
| | | |
égi kárhozatban ördögöt küldött-e a menny
vagy angyalt a baljós, kénkövet okádó vad pokol
nem tudom, de ha kell, én érte akár elkárhozom
legyen Ő sajgó végzetem...
| | | Szakál Magdolna |
| | | |
Előző élet románca szomorú csendfüzér feljajdult lelkemen
szemedbe tükrözném arctalan bánatom
ajkaid húsának szomjoltó cseppjein
léteznék síromig árnytalan kárhozón...
| | | Beri Róbert |
| | | |
Elnyel a mindenség Fátyolosan, ridegen hull reám az emlékeső.
Álmatagon peregnek a múlt sárguló képei.
Az emberek matt-sziluettek, arcukat sem látom.
Merengő arcomra barázdát szántottak éveim.
| | | Beri Róbert |
| | | |
Sírig tartó szerelem Szárnyát kitárva elröpült, repítette a vágy.
Elment, s elengedték, bármennyire is fájt.
Üresség maradt utána, s a csapongó képzelet.
Nézte a távolodó lányt, és várt valami jelet.
| | | Beri Róbert |
| | | |
Sodrásban Lángol az égalj, nyugodni tér.
Még maradok, míg felkel újra a nap.
De ezernyi kérdés válaszra vár.
S ha meghalok? Minden arctalan.
| | | Beri Róbert |
| | |
Tipp: jeleníts meg véletlenszerű verseket blogodban vagy a honlapodon!
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|
Szerző
Vágyakozás
Kövess minket