|  | |
|
Bocsáss meg Pacsirta Ólomlábakon járnak a percek, órákká híznak lassan
Döbbent bénultságom mosolyodhoz láncol
Térdre zuhant hitem egy kérdést mormol halkan
Miért az álarc, melyben még boldognak látszol?
|
| | Dévényi Valter |
|
| |
|
|
|
Itt vagy Ahogy eldobom e sima kavicsot,
érzem, messze hajítom magamtól
minden bánatom,
pillanat törtrésze alatt egészen
más előjelt vesz minden, hófehérre
tisztul hangulatom.
|
| | Jószay Magdolna |
|
| |
|
II. Lajos halála Lajos király sátrában ül,
kit éjszaka álom kerül.
Utoljára ül a trónon,
tekintete az apródon...
|
| | Szuhanics Albert |
|
| |
|
Őrzi Reszket az égbolt
szikra a csillag
éled a régvolt
újra ha pirkad.
|
| | Dezső Márton |
|
| |
|
Márciusnak nemzedéke Márciusnak nemzedéke,
legyen áldott az emléke!
Leborulva áldjuk őket,
az ifjan sírba kerülőket!
|
| | Szuhanics Albert |
|
| |
|
Petőfi márciusa Déltájban ebédelni hazamentek,
Utána folytatták a forradalmat...
Másutt ez mindig véres,
És kevély.
Milyen volt nálunk?
Népünnepély.
|
| | Pete László Miklós |
|
| |
|
Március idusa Míg akad bennünk ész erő,
Néhány mosolynyi szent jövő,
És szabad akarat;
A fásult felhő kifakad,
Az ég derűs marad!
|
| | Pete László Miklós |
|
| |
|
Március szelleme Hűs fuvallat lengi át napunk,
márciusnak idusán vagyunk.
Visszatér egy szellem akkoron,
átsuhan vén pesti partokon.
|
| | Szuhanics Albert |
|
| |
|
Tövismadár Csöndben párolog
rólam a tegnap
s a botcsinálta látnok
(ki nem ígért tépett jövőt)
most nagyon mélyen hallgat...
|
| | Gál János |
|
| |
|
Esik Az ablakot eső veri.
Itt a lábamnál
ül(ne) hű kutyám
- ha lenne.
|
| | Köves József |
|
| |
|
Távoli gondolatok Lázasan ülök az esőben.
Távoli napsugár...
Messzi fénytengerbe veszően
Csillog a kék égen.
|
| | Vörösmarti Daniella |
|
| |
|
Rabszolgasors Külhonból bejön a multi,
Droidokból profitot csiholni.
Árad a szleng, meg a sok maszlag,
Orrod elé kerül sok szép mézes madzag.
Örülj, multi, megteheted!
Támogatnak, itt a helyed!
|
| | Tasnádi Györgyi |
|
| |
|
Nekem e földbe Sok mindenre lennék még képes,
de az idő a földre dönt.
Mért nem lehettem küldetéses,
akit beszippant lent a fönt?
|
| | Hámori István Péter |
|
| |
|
Hogyha a költő… Hogyha a költő verset ír,
Rettenti őt a szűz papír.
|
| | Hámori István Péter |
|
| |
|
Kértelek... Kértelek téged, magamnak,
Kértelek, de mégsem adtak...
|
| | Grigo Zoltán |
|
| |
Szerző
Gyász
Kövess minket
