Szerző

Stayer Martina

Életkor: 17 év
Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 419 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. május 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Stayer Martina

Édesanyámhoz

Kis magocska vagyok. A földbe temettek.
Hogy szemet gyönyörködtető legyek a szemeknek,
Azért bizony jó sokat tettek.

Az éltető víz minden cseppjét úgy szívtam magamba,
Hogy később napsugárral öltözhessek aranyba.
A határok előlem el fehér galambként illantak,
Hogy a kék ég felé egyszer nagy boldogan pillantsak,
Nőttem, nőttem, növekedtem, egyre nagyobb lettem,
De az elmúlt időket soha nem feledtem.

Szeretet. Gyönyör. Távolodó harag.
Pedig gyerekkorom már csak messzi, kongó harang,
De valahol lényem mindig kis mag marad.
A föld, melybe még mindig úgyannyira kapaszkodom,
A föld, mely bölcsen őrizgette magkorom.
A víz az oka annak, hogy hatalmasra nőttem,
A víz, amely miatt egészséges lettem,
A napsugár, mely mindig oly melegen éltetett,
A nap, mit el nem takarhatott hold, felhő vagy éjjelek.

Édesanyám volt mind. A szeretete éltetett,
Minden mozdulatával egyre jobban késztetett,
Nem szaporítom a szót, kívánok hát lazán
Boldog anyák napját, Drága Édesanyám!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 rojamsomat2016. május 11. 11:20

Szép vers, szép köszöntő!!
Szívvel,,,,,Tamás

 Motta2016. május 10. 18:20

érdekes hasonlatok, szép köszönet.
szivvel Motta

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ