Szerző

Berta Béla

Életkor: 72 év
Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 253 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. május 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Berta Béla

Emlékezés

Csillagot keresve nézel az égre, rád tekintenek a fényben,
Emlékeid visszavisznek hozzá, a múlt fátyla lebben az éjben,
Hangot hallasz az szélben, szemedben a csillagok fénye,
Csókjait még érzed ajkadon, emlékeidben élnek az évek.

Nézed az égen lefutó csillagot, szíve dobbanását hallod,
Várod őt, várod, hogy eljöjjön hozzád egy éjszakán,
Már érzed azt, hogy jő az éjen át, s majd karjaiba zár,
Szél borzolja a fát, veled együtt hallatja keserű sóhaját.

Sötét maszkot ölt az éj, rád teríti fátylát, s eltakarja a múltját,
Kezedben kedves virága, a piros rózsa, fekete az éjben,
Neki hoztad, kezébe adnád, de nem teheted meg már,
Ő is anya volt, ki szeretetet adott, míg szíve dobogott.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 molnarne2016. május 10. 15:25

Megható versedhez szívem hagyom.ICA

 rojamsomat2016. május 10. 15:13

Gratulálok szép versedhez!!
Nagyon megható!!
Szívvel,,,Tamás

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ