|
Kategóriák
|
|  | | |
Egy hazatérés margójára Verejtékes, örvény-álomból riadtam.
Nyavalyák, rémálmok gyötörtek.
Vándor-utam jártam.
Körbenéztem, olyan otthonos
Volt minden körülöttem.
Zsigereimet simogatta a felismerés.
Hazatértem.
Hosszú út volt Dunántúlig.
Koboldokkal vitáztam,
Parazsa égetett,
Tündékkel bolondoztam,
Míg a bágyadt nap sötét vászonba csavart
Új nap, új horizontok
Új világ, új élet
Az élet rohant tovább, tovább.
Még a levegő is más volt,
Multikulturális ballada
Új kabátban, új világban
Vándorbotom görcsösebben fogtam,
Kapaszkodnom kellett,
Hogy utam folytassam.
Gonosz törpékkel viaskodtam,
Göcsörtös fákat kerülgettem,
Görcsösen, mereven
Mire felébredtem.
Nem gyötört többé honvágy,
Hazatértem.
Ablakom alatt feketerigó kesergett.
Hangja mégis édes. Hazaértem.
| | | Wéber Andrea Zita (Szép Magyarország pályázatra)
Ez a vers a szerző megjelölésével non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
Tetszik a vers? Oszd meg az iWiWen!
Oszd meg a Facebookon!
|
| |  |
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
|
Webandi
|
2009-03-12 08:13:50
|
Köszönöm, én is így gondolom: haza csak egy van. És főleg olyankor érzed, amikor elérzékenyülsz és büszke vagy hazádra.
|
|
kerecsen
|
2009-03-11 13:31:06
|
|
Gratulálok! Igen, lehetsz sok államnak is polgára e nagy globalizációban. De haza, csak egy van igazi! Főleg az utolsó két sor tetszik nagyon...
|
Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?) |
Ezt a verset 2009. március 9. óta 744 alkalommal nézték meg. |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak

|