|
Kategóriák
|
|  | | |
Benne van A vén Duna kanyarjában
Lustán elfeküdt a Nyár.
Renaissance dáma.
Fűszeres szoknyája beterít
Rögöt, vizet és lombot;
Kosarából a gyümölcs
Szerte görögve
Ékíti fennen a dombot.
S mintha kedvesem
Volna csak: átölel,
Míg pengeti monoton
A délidő-dorombot.
Nem kell látnom-néznem,
Hisz’ tudom belül, érzem,
Hogy
Benne van a Nyár
A tenyeremben,
Mézeskalács-szív szerelemben;
Erdő keseres avarában,
S forrás ölén, a sárban;
A Duna ős-ívű medrében,
Révedő révész kedvében;
Kapában és a kaszában,
A földmíves-görbítő határban;
Sziklagyepeknek tövében,
A prépostságnak a kövében;
A Dömöst őriző sziklában,
Szelíd vadkörték álmában;
A temető tücskös csendjében
S jó búzáknak a rendjében;
A tegnapban és a mában,
Üres csigaházban
Benne van a Nyár,
De
Az Ősz is benne már...
| | | Berkes Tamás (2007. augusztus 7. - Szép Magyarország pályázatra)
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
Tetszik a vers? Oszd meg az iWiWen!
Oszd meg a Facebookon!
|
| |  |
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
|
mezeimarianna
|
2009-03-11 03:46:13
|
|
szép!!!
|
|
valoczy_szyl
|
2009-03-10 19:37:49
|
Szép! :-) A vers második része számomra kicsit tömör. De azt hiszem, nem ez a lényeg. Szyl
|
Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?) |
Ezt a verset 2009. március 9. óta 996 alkalommal nézték meg. |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak

|