Poet • VersekPoet • Versek
Főoldal » Vers
Kategóriák

Előző vers a szerzőtől Következő vers a szerzőtől
A magyarok legendája I.
Talpunkon hoztuk be
a végtelen sztyeppék sarát,
és ujjaink közt hordjuk még ma is.

Hajunkban az Ural fáinak illatát,
amit elvittünk az Alpok hágóira is.

Ezt a gyantás, régi és hideg szagot
és szemünkben a holtan
lehulló Napot.
 Dezső Márton

Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:

Tetszik a vers?
Oszd meg az iWiWen!
Oszd meg a Facebookon!
4
Beküldte: Discordia


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!


Somogyianziksz 2010-01-15 22:31:32
Jó. JL
jagosistvan 2010-01-01 12:52:36
Ááááááááááááá!!!

Az előbb Ági volt bejelentkezve, de én kommenteltem neked. :)))

Üdv, Jagi
kovacsagi 2010-01-01 11:53:33
Tetszik az ősmagyar érzet. Végre nem csak Szent Istvánig lát valaki. Gratulálok.
irenke 2009-11-27 14:15:31
Szeretem a legendákat,és a Tiéd Gyönyörű!!!
Szeretettel:Irénke
mezeimarianna 2009-11-06 03:45:42
Gratulálok!!
Címkék:
Kedvencnek jelölték:
jagosistvan, kovacsagi, Marie_Marel, mezeimarianna
Ezt a verset 2009. november 5. óta 303 alkalommal nézték meg.

Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak





Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Felhasználási feltételek | Médiaajánlat | Impresszum