Érzelmek

Kiemelt érzelmekről szóló versek:

Kormányos Sándor

Őszi szél

Csak hallgatunk, én itt, te ott,
s a percekbe szőtt kis csodák
szétfoszlanak, míg szemlesütve
rohannak el az éjszakák.

Tovább...

Mezei Marianna

hová a lelkek...

hová a lelkek vissza-visszatérnek
s néma sóhajok az égig felérnek
hol megtöri a csend szíved ritmusát
s önmagaddal vívsz késő-lázas tusát
honnan gondolatban hosszú útra kélsz
s enyhet sebeidre Istentől remélsz
hol titkodat megőrzi a kies táj
s nem tudod elengedni mert nagyon fáj...

Tovább...

306363

Bíbor Kata

Őrület

Magadba rejtesz, nem kapok levegőt,
megfullaszt a rámcsukódó lényed,
s ez a benti fény őrültté hajszol -
engedj ki, engedj ki, kérlek.

Tovább...

214188

Végh Attila dr.

Tisztás

Nyitott könyv vagy,
melyben, mint eső,
időnként frissítem magam.
Tisztás, benne szellő,
megnyugszom rajta
folyvást, folttalan.

Tovább...

147305

Vaskó Ági

Csendes csodára várva

Szűz-fehér falakon
ólomszürke rajzok,
rettegés - a "mester"
néma csendben alkot.

Tovább...

Végh Attila dr.

Amikor feladtam összes eddigi elvemet

A plafon nyálkás gerendái közt
most is az eget keresem, pedig
- hányszor mondtam már - inkább
Csigákat nézegetnék, ahogy Bíborra
festett képeken látni ösztön-
- repülésüket. Látványnak bizarr
ez a gravitáció nélküli lét, ez a viszonzatlan vonzás,
meg ez az egész.

Tovább...

Kamarás Klára

Horizont

Tudom, hogy közelít a perc,
mikor minden megáll. A horizont,
a kéklő, édes messzeség,
mint felkiáltójel hasít az égbe,
s szürkére árvult, rezignált közöny
suttogja utoljára: vége.

Tovább...

Kamarás Klára

Ne a tükörbe nézz!

Ne a tükörbe nézz, csak a szemembe!
Két barna írisz néz rád nem feledve
egy régi ősz barnálló lombjait.
Arany nap ég fejed fölött nevetve,
és rohanunk együtt fel az egekbe,
hol még a szél is szerelmet tanít.

Tovább...

Kamarás Klára

Utolsó esti dal

Mikor még elmondhattunk volna minden szépet,
nem mondtuk ki, ami szívünkben égett,
hogy egymás nélkül nem élet az élet...

Tovább...

Kormányos Sándor

Nem tudom már...

Sóhajt az alkony, ónos szürkeségben,
ma este ködbe rejtőzik a táj,
fák árnya dereng sűrű néma csöndben,
rezdülő titkot sző a félhomály.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom