Alkony

Molnár Jolán

vörös

az asztal enyhén feléd lejt
szempillád csiklandoz de hiába
simítod szőrecsettel a delejt
mint Rembrandt Saskiába
cefrét forral
szádon a szó keserédes
vörösborral
hosszú az alkony és kétes...

Tovább...

1826

Kövecses Anna

Búcsúcsók

Nyár búcsúcsókja ég
Ősznek tarka ajakán,
Napfény ragyog még
A természet ablakán.

Tovább...

Kövecses Anna

Éji keringő

Lecsukta kék szemeit a nappal,
S üdén rákacsintott az éjszaka...

Tovább...

Dr. Nagy Mihály

Nem alkonyul...

A zsalugáter nyikorog a szélben,
s nem a féltékeny télkiáltó károg.
Ne higgy az irigy vénségnek az ágon,
csodás nyáridőn ne gondolj a téllel!

Tovább...

Domonkos Jolán

Barangolás az emlékekben

Barangolj a természetben,
széltől védett völgyekben,
simogató lágy fuvallat
jót tesz fáradt lelkednek!

Tovább...

Dr. Nagy Mihály

Esti Balaton

Lassan lopózik a tájra az alkony,
hattyúk pihennek a mély vizeken,
szerelmesek és horgászok a parton,
nem zavarja meg őket idegen.

Tovább...

Horváth Piroska

Forró nyári alkony

Lenge köntös alatt az álmatag alkony,
Szökkent át tétován lázas álmunk felett.
Tüzes tenyerével simogatja arcom,
Hanyagul egy csalfa álmom után eredt.

Tovább...

Horváth Piroska

Magány

Rózsaágyon, tüskén fekszik,
Lázas aktját vérrel festik.
Holdvilágnak hideg csókja,
Kendőzetlen, hazug bókja.

Tovább...

1633

Ross Satyr

Esteledik

Sárban, porban nyúlik az út,
kettéosztja a méla falut,
alvégen túl keskenyedik,
várja az erdő - esteledik.

Tovább...

J. D. József

Alkonyat egy panelek övezte parkban

Csillagporos eső hull puhán a
nyirkos faágakra. Haloványan
tündököl a pasztellszínű égbolt.

Tovább...

Kormány Gábor

Üzenet

Igen, egyszer mind elmegyünk,
és nem lesz több nyár, se est,
ahol keresnek, már nem leszünk,
az alkony egy új ruhát fest.

Tovább...

Tihanyi Tóth Kinga

Az alkony közelít

Az alkony közelít,
a Nap már nem vakít,
kár, hogy messze vagy,
kár, hogy nem vagy itt...

Tovább...

Kencse Orsolya

A föld sóhajt és megárad

Rézülepű, arany fodrokba szegte lángjait a kései nap,
Egy-egy üszkös, lomha fát a nyakába vett,
S a tikkadt tarlók sötét árjai úgy borzonganak,
Mint a megfáradt, rongyos vénemberek.

Tovább...

Herczeg Jonatán

alkony

minden alkonyat zuhanás
a bensőm jóban van
a Nappal
ilyenkor fellazulnak a korlátok
amiket akkor látok ha süt
ezek tartanak
a szakadék peremének jó
oldalán...

Tovább...

Juhász Szilvia

Ünnepvárás

Ezernyi hópihék
ölelkeznek nagyon,
szobánkban gyertya fénylik
e csöndes alkonyon...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom