Apa

Mészáros István (robe)

Várakozás

Nagyon rég volt, úgy érzem,
de nincs még sok éve tán,
amikor a közelemben tudtam
idősödő Anyám és Apám.

Tovább...

Halász Zoltán (HalaszZ)

Édesapámhoz

Míg egy kisbabából kamasz lesz,
Már eltelt annyi idő.
Az emléked körülvesz.
Mégis egy érzelem az első,
Amit nem törölhet el a tizenhat súlyos esztendő.

Tovább...

SzKirián

Százéves fénykép

Emlékül Apunak

Szántóvető a képen,
barázdált arca, földje,
a Pásztort rejti híven
sorsának hegye-völgye.

Tovább...

Molnár Jolán

sakkpartik istennel

sírok suttognak az útszéli fáknak,
de a mohafoltos mészkőlap hallgat.
kihalt a temető, már alig látlak,
apu, hogy idejárjak, nem akartad.

Tovább...

Takács László

Fiamnak

Jóságát ontotta ránk akkor a Nap,
kóbor szellő ölén szállt a pillanat...

Tovább...

John Bordas

Apa

Nem volt apám ezen a földön,
éltem a szegény gyerekek életét,
nem sejtettem, hogy a szegénység börtön,
s válladdal húzod magad az ekét.

Tovább...

Takács László

Apa

A rozsdamarta idő emlékködében
fel-felvillannak tarka  képzetek.
Milyen voltál, már a múltba veszve,
s hogy élted fájdalmas életed.

Tovább...

7965

Domonkos Jolán

Édesapámra emlékezve

Édesapám, elbúcsúzom,
hozzád verset sosem írtam,
lehunytad már mindkét szemed,
kint fekszel egy hideg sírban.

Tovább...

Horváth Piroska

Én soha nem éreztem...

Én soha nem éreztem hiányod - apám,
tündérgyermekkorom kalitkába zártad,
elrepült az élet bűzös kocsmák zaján -
stanpedlis poháron keresztül csodáltad

Tovább...

Domonkos Jolán

Isten Veled!

Sírodon koszorú,
sok színes virág,
a szívem szomorú,
álmokért kiált.

Tovább...

Molnár Jolán

Apu

Apu elment vidékre,
nem hív eztán ebédre.
Nyugdíjas lett a nyáron,
házat vettek Alpáron.

Tovább...

Schmidt Lívia

Mese

Hol volt, hol nem,
volt nekem is...
tudod, olyan
mesebeli -
szerettem...

Tovább...

Havas Éva

Apám szeme

Még gyermek voltam, szertelen,
mikor ő itt hagyott.
Vonzották lelkét végtelen
mirriád-csillagok.

Tovább...

Gősi Vali

Csak itt lehetnél!

- apám emlékére -

És olvadni kezdett a jégvirág,
szívemen hamuszín virág fakadt,
érted kondult a lélekharang,
és zúgva visszhangozta áldott neved.

Tovább...

Schmidt Lívia

ég tetején

apám gyenge pille-testét
viszik már a madarak,
hamvaiból csipegetnek,
csőrük mélyén száz darab...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom