Átok

 IdőHosszKedvenc

Ruzsa Attila

Örökölt átok

Valaha, réges-régen egy rossz hírű kocsmában
Szép, nagydarab férfi búsong csalóka homályban.
Sokat látott szemei csak a földet bámulják,
Ezen a helyen a vigaszt kupában árulják.

Tovább...

Schrenk Éva

Könyörgés

Nem tudom, minek nevezzem:
betegség? rabság? megkötözöttség? vagy átok?
Akárhogy is, a kút legmélyéről kiáltok.
Életem folyama lassan a tengerbe fúl,
s csak most veszem észre, hogy mi van
a szavakon túl...

Tovább...

Dvihallyné Oszuskó Sarolta

Szent Anna-tó /Erdélyben/

Élt két gonosz testvér
mindegyik várúr volt,
kegyetlenkedésük:
szándékos, kigondolt.

Tovább...

53104

Kristófné Vidók Margit

Hinni kell

Hinni kell a holnapban,
a tegnap már elszökött,
de megmaradt a dalban,
és keresztülhömpölygött
vérvörös alkonyatban,
a szív fájón felnyögött,
bízva még remélni mert.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Már nem...

Már nem fáj a szív, ha nem dobban.
Altatják jeges csontkezek -
érzelem-szirmokon, darabokban
álmodva sótlan könnyeket.

Tovább...

Schmidt Lívia

nemszerelem

mínuszok látszat lét
boldogság temetem
lehelet kacskaring
tűrt idők fegyelem
távolság csillagév
elfojtott érzelem
nem a tél sem a hó
nélküled vétkezem...

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Magányom gyöngyei

Mi marad meg nékem,
ha már társam csak a senki,
ha már lángosok közt
nem jut nekem enni.

Tovább...

2839

Molnár Jolán

Hollótoll

Pihe a perc, az óra.
Madárraj árnya lebben.
Szállnak csupasz karóra,
tollászkodva felettem.

Tovább...

Marx Ildikó

Első agónia

Távozz innen, gonosz lélek!
Ne is halljam már a lépted!
Porból lettél, porrá leszel,
gonoszságod emésszen el!

Tovább...

Poller Ildikó

Csalfa a kedves

Te is tudod drágám, mennyire szeretlek,
mondj hát igazat, s megbocsájtok neked.
Oly sokszor megcsaltál és folyton hazudtál,
pedig tőlem mindent, mit kértél, megkaptál.

Tovább...

Parádi Alexa

Veszni hagyott élet

A végítélet

Tudod, milyen alázatban élni?
Minden rosszért felelősnek lenni?
Bolondok közt tengődni

Tovább...

Szeghalmi Lívia

Átok

A pokol bugyrából feltörő gondolatok
Magukkal ragadó, sejtelmes fondorlatok,
Boszorkányság, gyertyaláng és tömjénillat
Sötét erőktől duzzadó bűbájt villant.

Tovább...

1514

Fábián József

Megátkozva

Azt hiszem, hogy átok ült az életemre,
az, akit elhagytam, megátkozott engem.
A vállam púpos lett, lábam pedig görbe,
nem merek már reggel nézni a tükörbe.

Tovább...

Brondel Cermidoff

Bolygó hollandi

Nomegaztánban süvít a szél,
és tépett vitorlám szálazom.
Gyarló szívem árva szemfedél.
Sejti, nem ússza meg szárazon.

Tovább...

Fábián József

Átok

Nem kellek már? Hát majd megátkozlak:
Egyedül fordulj majd esténként a falnak!
Hátad legyen púpos, lábad megint görbe,
Soha többet ne merj nézni a tükörbe!

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom