Bál
Ébred antik, bájos álom,
Királyfik és királylányok
Készülődnek ékes bálba,
Topánjuk a csodát várja.
Éjjel-nappal áll a bál,
itt a híres karnevál!
Nem vagyok én fajankó,
maszkabálba menni jó!
Anna napján júliusban
búcsú volt a mi falunkban,
minden évben nagyon vártuk,
hangulatát úgy imádtuk.
Csinnadratta, áll a bál!
Ma mindenki párt talál.
Együtt ropja a király,
meg az útszéli zsivány
Fercsi, Tercsi figyelj ide, halihó,
Farsangolni, farsangolni csudijó.
Legyek király, fényes dáma, királylány,
Vagy bátor harcos, törzsfőnök indián.
Farsang van, karnevál,
mulass hát, áll a bál!
Zene, tánc, félhomály,
hajnalig meg ne állj!
Lélekölő maskarák
Az egész világ egy hatalmas farsangi bál,
Hol az emberek arcukra maszkokat vesznek?
Hogy elrejtsük érzelmünk, rögeszmés vágy,
Hogy lelkünket az ego mélyen elfedje?
Van egy duci kismalacom,
mindig fáj a lába,
nem tudom, hogyan jön velem
szilveszteri bálba.
Kerek erdő fái között,
Elbújva a hegyek mögött,
Az állatok szorgoskodtak,
Szép jelmezen gondolkodtak,
Jankó hátán folt virított,
Egy foltocska hétre hízott,
Fekete folt piros háton
Pompázott a maszkabálon...
Türelem
Évmillió éj
pompás oszlopcsarnoka
cseppenként épül.
A február még farkasbőrben,
a park ásító verem,
Zsuzska, gyere a farsangi bálba,
mulatni kettesben velem!
Kicsi szívem,
Egyetlen édes kicsi szívem,
Hát megöleltél, s arcomra
Csókot öntöttél, mint két
Kolibri a forró nyári szélben.
Egy legény gondolatai bál előtt
Hol az ingem, nem találom,
Se a nyakkendőm, nadrágom.
Izgulok, mint egy tinédzser,
Félek, nehogy késsek el.