Baleset
Balul sült el - félreléptem,
nem vigyáztam kellőképpen,
na, most aztán jól megjártam -
jobbom lett a két-ballábam
Lehullt a falusi eső
Szürke volt az élt ott
Egyhangún fehérlett az ég
Pihent a közeli erdő
Vakít a napfény,
perzselőn éget,
az autópályán
tombol az élet.
Megyek az utcán búsan, egyedül,
Mindenhol emberek vesznek körül.
Tekintetem téged keres,
Szívem csakis téged szeret.
Hirtelen fékcsikorgás,
távolinak tűnő sikoltás,
s az autó testében vetődünk előre.
A vadász ült hosszú, méla lesben.
Ült, csak ült a képernyő előtt...
Az olaszországi buszbaleset áldozataiért
Sok könnyes szem kérdőn néz fel,
Istenem, még nem elégszer...?!
Megtelt a rakpart. Lomhán araszolva
úszott az árral sok színes autó.
Hangos dudaszó sípolt és dalolta
mennyire utált a sort most feltartó.
Egy fék csikorgott. Valami csattant.
Egy nő sikoltott. Valami koppant.
Másfél métert repült és egy sárvédőre
esett ahogy pördült, majd az utcakőre.
A korcsolyázás veszélyei
Csúszol a jégen, könnyű a lábad,
Hideg az orrod, repül a sálad.
A tavon sok ember örül a télnek,
Fáznak s elmennek, majd visszatérnek.
Csendes, Őszi este
ülök csak egyedül.
Szívem megkereste,
mi zajlik itt belül.
Édes komám - mondá az öreg székely -
biz` én fázom a szél-fújta havasban.
Nyikorog, sírva
robog a kis Lada,
sorsa egyértelmű,
könnyeket keltő.
Találkozásunk fuvallatszerű volt,
kis koccanás két agg járgány között.
Felhőtenger felett egy sajkányi ég-folt,
...mert hát a két roncs összeütközött.