Baleset
Balesetek!
Úgy gondoltam, ma
komolytalan leszek,
vicces verset írok,
leírom, mi esett meg velem.
Macskamama éhes, fáradt,
Nagyon áhítja az ágyat:
"Eszem, iszom és lefekszem,
Estig senki se keressen."
Könnyű álmokkal a merengő éjben
a busz hazafelé suhant sebesen.
Nyomában vad, izzó szemekkel loholt
a végzet, süvöltve mindent letarolt!
Újra futok! Istenem, újra futok!
Meglásd, az olimpián is indulok!
Az élet velem még mindig oly kegyes:
nem adom fel! Már futok, szívem repes!
Balul sült el - félreléptem,
nem vigyáztam kellőképpen,
na, most aztán jól megjártam -
jobbom lett a két-ballábam
Éden-tortán a viasz könnycseppé dermedt...
...végtelen útra ért, sziluettje sejlett,
mennyek országútján kék krómangyal suhan -
Isten tenyerében elízium futam
...megszállott futam, délibáb remény...
Égi-ösvény horizontra tárul,
szabad lelke más világba csábul,
egek útján robog el egy álom,
általért egy múló valóságon...
Szeretethiány szülte járvány
tombol a város utcáin,
tüdőmet elönti a kátrány.
Megtelt a rakpart. Lomhán araszolva
úszott az árral sok színes autó.
Hangos dudaszó sípolt és dalolta
mennyire utált a sort most feltartó.
Poros utakon játszottam a széllel,
S az évek szálltak, mint a falevél...
Egy rossz lépés
Ugye, nem láttad a hó alatt a jeget?
Egyébként nincs ez a fájó baleset.
Lehullt a falusi eső
Szürke volt az élt ott
Egyhangún fehérlett az ég
Pihent a közeli erdő
Vakít a napfény,
perzselőn éget,
az autópályán
tombol az élet.
Megyek az utcán búsan, egyedül,
Mindenhol emberek vesznek körül.
Tekintetem téged keres,
Szívem csakis téged szeret.