Bizalom

Nyakó Attila

Menekülés a karácsonyba

Mint kibomlott kontyból egy gyöngécske hajszál,
úgy szállt el ez évünk a visszalőtt startnál.
Óvnánk, de hiába, már minket kell óvni,
szakadékba tartó fékevesztett ródli

Tovább...

Balazsits István

Fénylő világ

Bár még sötét van,
valami készül,
érzem magamban
mélyen, legbelül.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Kis karácsony nagy karámon

Kis karácsony, nagy karácsony,
hová tűnt a maszk a számon?
Ha nem látod, otthon vagyok,
nem büntethetnek a nagyok.

Tovább...

Mödlinger Ágnes

Nem vagy egyedül

Kínoz téged a félelem,
A belülről jövő érzelem.
Segítenék, ahogy csak tudok,
Hogy fájdalmat ne lássak arcodon.

Tovább...

Mészáros István (robe)

Szállj velem

Engedd, hogy veled szálljak
bármely tájra is a világnak.
Veled egészen biztos érdekes...

Tovább...

Somebody Somebody

Hová tűnt...?

Hová tűnt pillangók által szőtt, rózsaszín lelke,
tiszta, ártatlan léte?

Tovább...

Hornyák Vivien

Pénzérmék a szökőkútban

A Vándor utca elején egy szökőkút áll.
Belé a sok-sok ember pénzérméket dobál.

Tovább...

Kovács Klára

Nagyapó és a kisunoka

Kis unokám unalmában nagy hisztibe fogott...

Tovább...

Gergely Piroska

Tükröm

Sötét tükör szépít engem,
Bárcsak piszkos lelkem szebbé tenné.

Tovább...

Müller Márta

Nemezis

Összetartozás
Érzés nem jön erőszak
Nyomán el, vesztett
Bizalom s hit csak lassan,
Tán sosem, támadhat fel.

Tovább...

Tölli Dávid

Az én barátom

Ki az én barátom, kérdeztem,
Az, aki azt mondja: Én féltelek,
Ő befogad, ha nincs tető felettem,
Felsegít a földről, ha padlón fekszem.

Tovább...

Szabó Szalay István

Óhatatlan vesztes...

egy bársonyos kéz mely most üdvözöl
később fejeket vághat testeket öl
fojtó gondolat rontja a szépet
penészként virágzik amint éled
arcokra feszített merevlemez
a közöny s hűvös vállrándítás
Pató Pállá lettünk lassan
magunkat győzködő önámítás...

Tovább...

Lackó Virág

Őrizz meg!

Vasald ki a lelkem ráncos,
annyira gyűrt széleit,
ne engedd, hogy a káros,
szétcibáló, sötét káosz
haragját rajtam töltse ki!

Tovább...

Tóth Bertalan

Csak ennyi...

Az én szavam a csend,
s te érted hangomat.
Angyali mosollyal hálálod,
mit súg a gondolat.
Ki kell-e mondanunk? Vagy hagyjuk,
hadd simogassa a fontosat.

Tovább...

Csokán Pál András

Erdei ösvény

Égboltot takaró fák között húzódva,
Hol köves, hol füves, hol csak a föld maga,
Vezet át egy mesén az erdőlélek,
Virágokat, bokrokat érintve meg az ének,
Szól halványan, körülölel,
Ha hagyod, kézen fogva visz el.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom