Boldogság
Mikor ünneppé lesznek mind a hétköznapok,
új szárnyakat kapnak a fáradt őrangyalok,
nem zavar eső, nem bántja bőrömet hideg,
már nem érzem súlynak, amit vállamon viszek.
Zárd az óévet büszke méltósággal,
köss békét most az egész világgal.
Vidám nevetésed járja át a hála,
legyél te az ünnep, és ne várjál csodára.
Hull a csipkés
Minden házra,
Két kis pöttöm
Pattan szánra.
Távoli kékben
izzik az éjjel,
holdsugarából
csordul a méz,
hajnali fényben
csillog az éden,
várakozásban
ébred a rét.
...titkaink a két kezemben,
kis létezésünk - markolom...
Óriáskerék
Óriás a
belvárosban,
Fehérvárunk
szíve dobban
Tudod, mi a szépség?
A természet csodája.
És mi a csoda?
Életed örök álma.
bögrém pöttyös álmokkal csurig telik,
napernyő-szoknyát libbent a csapodár
szél, virágok mézét méhek legelik,
nedves szárnyat bont a katicabogár.
Megérkezett május, kiöltözött szépen,
smaragdszínű fűben virágokon lépdel.
Aranysárga repce-hajam,
tágra nyitom szembogaram,
akácméz a lélegzetem,
virágágyam most megvetem
Fellegekbe emelt
szerelmed, Kedvesem.
Susog a szél
mély, alt hangon,
fülembe búg
egy kis sanzont.
Nem kell hozzá földtulajdon,
csak egy rozsdás kulcs a zárba,
ablakába kiállhatok,
elnézhetek hét határba.
Algoritmus a szívem, egy integrált áramkör,
amit sosem érthetsz meg, ha nem érzékelsz belém.
Lelkemen dezoxiribonukleinsavat old és tör
a kovalens kötés ízű képekbe szőtt remény.