Boldogságkeresés
Szerelmem ragyog érted, Brigi!
Bízok, Te vagy, ki nem felejti...
Ó, Te szerelmetesem, Linda!
Nyárfasoron jó ez a séta!
Nyakunkon van a Valentin-nap,
Tegnap kiprédikálta a pap...
két asztal, egy szék, s mindig páratlant üt a kakukk.
mindig öt perccel később értél a szívhez szólva.
Bármilyen mostoha is most a sorsod,
s űz lélekfacsaró játékot veled,
hullámok serege feletted csapkod,
a béke templomát magadban leled.
Az ősz beálltával, mikor a piros almák lepotyogtak a fákról,
és a zöld színek is elbúcsúzva kezdtek leolvadozni a tájról,
fák árnyékában pihenve szomorúság költözött a sün szívébe,
csak arra vágyott, hogy kialudja magát télen kuckója mélyében.
Egy elképzelt világban
Másképp mennének a dolgok
Minden családban
Ketten hordanák azt a bizonyos nadrágot
Testem mélységébe csendben elmerülök,
a csillagok és bolygók közé repülök.
A gondolataim sokszor messze szállnak,
fel, a magas égbe, s már nem is látszanak.
Mint az eltévedt kismadár,
nyitott ablakomon beszáll.
Énekével betölti kisszobám,
de percek múltával máris elszáll.
De most kívánom!
Azt az ölelést és azt a csókot,
Ami hozzád vonzott.
Sosem múlik el,
Itt ég a számon.
Szerelemnek, csalódásnak
szenvedés az ára,
elébe menj az életnek,
ne kullogj utána.
Jó lét, jóllét
Elepeszt mások tüze, s mindig zöldebb a szomszéd füve?
Mindenki boldogabb nálad? Neked üres a tálad?
Hittel, lánggal
Boldogabb már akkor leszel
ha életedért te is teszel!
Annyi mindenre vágytam nem is olyan rég,
ha valamit elértem, az sem volt elég.
Mindig újabb és újabb dolgok vonzottak,
mégsem éreztem magam igazán boldognak.
Évvégi fogadalom.
Esti nyugodalom.
Poharak koccannak,
Virslik roppannak.
Kértem tizenöt deka boldogságot,
a szatócs pedig csak pofákat vágott.
Szeletben kéri az úr, netán egybe?
Némileg több lett, kacsintott nevetve.