Család
Nagy tenyérbe teszi
aprócska kezét,
s mosolya gőgicsél,
te őérte, s ő majd
érted él!
Mindenkiben van egy közös:
Egy kirakóson dolgozik épp
Hiányzó darabokat lökdös
Vajon, milyen lesz a kész kép?
Anyák napján virágcsokrot veszek.
A Szováti temetőbe megyek.
Leteszem az Anyám sírkövére,
itt nyugszik már ő huszonnégy éve.
Jön az eső, fut a ló,
a jel erre utaló.
Kocsi zörög, nyög a hám,
recseg, nyílik a karám.
Megszületett szívem mosolya,
Piciny kéz, Te apró csoda!
Sírtál, miközben fejjel lefelé lógtál!
Féltem, rettegtem, mi lesz veled,
Te apró kis lény, e világon,
Kész voltam óvni téged minden áron!
Megyek hozzád, ha úgy érzed, segíthetek...
homlokodon bánatfelhő, add a kezed,
ha a lelked kétség gyötri, mondd el nekem,
ha bánt a sors, rossz a kedved, oszd meg velem!
Húsvét, 2018.
Sok
Virág
Mindenütt,
Húsvétnapját
Ma ünnepeljük.
Látlak, mint égig érő suttogást,
érezlek, mint zenében a harmóniát,
már nekem nőnek az évelő virágok
tán még akkor is, ha néha hibázok
amikor az est leszáll bolyong a lelkem
röpke pillantásom rajtatok felejtem
felsejlik a múlt az együtt töltött évek...
Haza akarlak vinni,
Szépen elcsomagolni,
Szeretnélek hívni,
De sorsunk meg kell még írni.
Nézz le rám, ó, hogy is hívják,
Nagyhatalmú, kit nem nevezek.
Zúdítsd rám bűneim súlyát,
A keresztem hadd vigyem el.
Mikor kiürült a fészkünk,
igaz, kevesebb lett gondunk.
Eddig csak Őértük éltünk,
most házzá vált otthonunk.
Szeretnék elrepülni,
Tiszta szavakhoz elszegődni,
Szeretettavakban megfürödni,
Édes csókodat megízlelni...