Csalódás
szeretni valakit,
aki már nem jön.
felejteni valamit,
ami onnan jön, belülről.
Szó, gondolat, érzés nem mutatja;
Fájdalom, bú, öröm át nem hatja;
Ami neked soha semmit se jelent,
Csak nekem a múltat, jövőt, s jelent.
Dallam száll az éjszakába,
lélek bolyong egymagába.
Egyet jobbra, kettőt hátra,
tanít minket furcsa táncra.
Egy emlék, ennyi lett csupán,
néma hang szívem zord falán.
Tüzesen égető, zokogó fájdalom,
nyugtató már csak a sírhalom.
Asszony még nem szült
oly nagy kínnal,
mint ahogy szárnyaidat
hoztad létre,
hisz szívedet újból sárba tiportad.
A nő kit régóta a fák suttogása vonz, elhúzza vágyait
A nő ki reggel felkel, sohasem álmodik.
E nő kit én szeretek sosem vallja át dallamom játékát
Titkolja irántam érzett szerelmi áriáját.
A rózsaszín ködön át, mit rám ereszt a szerelem
józan eszem hiába riaszt, ha a szívem szertelen
nem látom a valót, pedig az utamba áll
kisördög képében riadtan kiabál
nézem a jeleket, észre mégsem veszem...
Igaz hittel esküm adtam
Fátylamat is magam varrtam
Készülve egy boldog nászra
Lángölelte vidám táncra.
"Csókoltam lányt, aki dalolva,
ropogós cipót sütött másnak"
/József Attila/
Felébredek, ha
álmaim csillagútján
ajkunk összeér.
Kárpátok bérceivel körülölelt honom,
hol őseim éltek és nékem is otthonom.
Határait elmosta viharos történelem,
kisebb már ne legyen! mint ahogy ismerem.
Egy levél...
elgyengülök
kicsusszan kezemből a papír,
mintha nem bírná tartani...
...Margit Mária és Cseri János Imre leánya,
Apám első házasságából született,
`62 Karácsony havának 16. napján jött a világra.
Élte a gyermekek gondtalan életét,
boldog örömökben cseperedett...