Édes
Oximoronelmélkedés apevákban
Hull
Szemre
Rémálom,
Arcon mosoly.
Ágy a koporsó.
*
Közelében minden reggel
nyugodt vagyok és békés.
A Pokolból magvak hullottak,
ragyogó bánatfa nőtt belőle magasan,
leszakítottam egy édes almát,
bánattá haltam azonnal magasztosan.
Tarka-barka
Cirmos cicás,
Kerti, réti
Színes virág.
Formabontó Szonett
Az égi fény, mely szívedben világít,
beragyogja lelkem sötét zugait.
Jobb kedvre deríti létem napjait,
és örömmel élni újra megtanít.
Az élet hármasban igenis nagyon szép,
de ez most nem egy egyszerű álomkép.
Csinos lányokkal vagyok, és boldogan
mindenhova együtt járunk csoportosan.
Bálint napkor érkezik Valentin,
szerelmespárok lesznek odakinn.
Szép, piros lufik, a bonbon édes,
a szerelem bizony bármire képes.
Azt mondják, hogy mindenkinek van egy párja,
ki tudja, hogy mikor találunk mi egymásra.
Ritámnak
Évekig érleltem magamban,
órákon át fogalmaztam halkan.
Az életed olyan, amilyennek éled...
A szeretet ott van
minden egyes szóban,
hallgasd meg a szavam,
én most hozzád szóltam!
...mint egy falat csoki
a kíváncsi szájban
túl édes vagy sötéten keserű
néha fehér és mogyoróval telve
karamellásan ragaszkodó
foghoz
körömmel kipiszkálható...
"Voltam szelíd naplemente,
Füvön harmat reggelente,"
Csiripeltem pintynek dalát,
Füleltem a csendnek zaját.
"Élek, mert nem tudok ennél merészebbet,
És meg akarok halni, mint mindenki más."
Vagyok macskakövön cipőtalp, mi ébreszt,
Mérgező dzsinn, ki direkt lábujjhegyen jár.
Csipetnyi szeszéllyel érkezett a nyár,
Napsugár fénylett cseresznyevirágon,
Csepp katicaszárny alatt ébredt a táj,
Zümmögés szállt édes akáccsilláron.