Édesanyámnak
Köszöntése küszöbén
nem jött szó a számra,
szavak nélkül álltam én,
s karjaim kitárva.
Orgonaillat öleli a kertet,
Gyenge virágszálat hajlít a szél.
Ablakod alá május oson csendben,
Tavasz melegét hordozza a lég.
Együtt dobban szívünk, mióta
életet adtál nekem.
Köszönöm, hogy a szívedet
megosztod velem.
Drága, jó édesanyám,
Köszönöm én teneked
Eme csodás 20 évemet.
Gyöngyözik a húslevesünk,
édesanyám szürcsölgeti -
meghitt percek - elcsevegünk -
szalvétáját gyűrögeti...
Orgonapozsgás
Érzés a május;
Illatos zsongás
Tüllös fürtökön.
Édesanyámnak
Apró termeted túlnőttem,
bár óriás én sem vagyok,
boldog szívem - eltűnődtem -
hálás, hogy ölel még karod
Reménypillantásban, jó reggelt-mosollyal -
rózsa-lelkű anyám a tyúkokkal felkel,
konyhakövén csosszant angyalléptű-reggel,
ásít a hajnal egy lusta pára-folttal
Tiszta hajnal csillant megfáradt szemében,
rám tekintett, rögvest mosoly ült az ajkán,
ezt a pillanatot semmiért nem adnám,
kés éle megállt a ropogós kenyérben
Jó anyám óvja, metszi az ágad,
dédelget minden bimbózó szálat,
kora-tavasszal becézget - csendben,
ő könnye ragyog - harmatgyöngycseppben.
locsoló vers
Ma reggel is felkelt a nap, ott ragyog az égen,
Édesanyám, illendően meglocsollak, szépen.
Ködös az ősz-lehelet,
a szél elfújta a fagyot,
azt suttogják a falevelek,
hogy ma van a névnapod.
Egy éve még nem mentem
Hozzád virággal elsején,
Most keresem, melyik út az,
Mi hozzád vezet... de mégsem!
Foltokat festett az élet a kezére,
sors ujja festékbe mártotta ecsetét.
Anyámnak rózsaszín ruhát álmodtam
Anyámnak rózsaszín ruhát álmodtam,
alján tíz tűzvirág lobog, bárhol van.
Legszebben parázslott azon az este,
mikor lelke égi ágyát kereste.