Édesanyámnak
Gyöngyözik a húslevesünk,
édesanyám szürcsölgeti -
meghitt percek - elcsevegünk -
szalvétáját gyűrögeti...
Orgonapozsgás
Érzés a május;
Illatos zsongás
Tüllös fürtökön.
Édesanyámnak
Apró termeted túlnőttem,
bár óriás én sem vagyok,
boldog szívem - eltűnődtem -
hálás, hogy ölel még karod
Emlékszem. Még ma is érzem
azt a tiszta, friss illatot,
mikor féltve a sötétben
megnyugtattad "Kiscsillagod".
Reménypillantásban, jó reggelt-mosollyal -
rózsa-lelkű anyám a tyúkokkal felkel,
konyhakövén csosszant angyalléptű-reggel,
ásít a hajnal egy lusta pára-folttal
Miközben kórházban volt...
Még nincs itt az idő,
még maradj velem,
mint mikor gyermek voltam,
és fogtad a kezem...
Tiszta hajnal csillant megfáradt szemében,
rám tekintett, rögvest mosoly ült az ajkán,
ezt a pillanatot semmiért nem adnám,
kés éle megállt a ropogós kenyérben
Jó anyám óvja, metszi az ágad,
dédelget minden bimbózó szálat,
kora-tavasszal becézget - csendben,
ő könnye ragyog - harmatgyöngycseppben.
locsoló vers
Ma reggel is felkelt a nap, ott ragyog az égen,
Édesanyám, illendően meglocsollak, szépen.
Ködös az ősz-lehelet,
a szél elfújta a fagyot,
azt suttogják a falevelek,
hogy ma van a névnapod.
Egy éve még nem mentem
Hozzád virággal elsején,
Most keresem, melyik út az,
Mi hozzád vezet... de mégsem!
Foltokat festett az élet a kezére,
sors ujja festékbe mártotta ecsetét.
Anyámnak rózsaszín ruhát álmodtam
Anyámnak rózsaszín ruhát álmodtam,
alján tíz tűzvirág lobog, bárhol van.
Legszebben parázslott azon az este,
mikor lelke égi ágyát kereste.
Szótlanná váltam - hová lett hangom?
Azt szeretném, hogy mindenki hagyjon!
Szeretnék újra csöpp gyermek lenni,
konyhafiókból cukorkát csenni.
Mondd, emlékszel-e még édesanyádra,
Halkan szelíd, csitító szavára...