Édesanyámnak
Köszönöm, hogy rám vigyáztál,
ágyam mellett virrasztottál.
Ápoltál, ha beteg voltam,
elviselted, ha rossz voltam.
Madár vagyok
megtépázott szárnyakkal
szállok feléd.
Régi Anyák napja jutott az eszembe.
Orgonacsokorral álltam meg előtte.
Szelíden mosolygott, szeme könnybe lábadt.
Így köszöntöttem az Édesanyámat.
Fogadd tőlem szeretettel ezt a születésnapi verset,
amivel visszaadok a rám fordított időből néhány percet.
Nem volt még gyermeknek jobb édesanyja,
ki a szívét, lelkét ennyire odaadja.
Ez az a nap, melyen világra jöttél.
Majd 22 évvel később engem is megszültél.
Ez az a nap, mely érted ragyog.
Hadd hozzam le neked a csillagot.
E kedves szavak...
E kedves szavak most
Hozzád szólnak, édesanyám, kinek
Köszönhetem életem.
A szeretet, amit adott,
Felbecsülhetetlen énnekem.
Fehér lett a hajad, ráncos arcod magáért beszél,
ágyad mellett virrasztok mindig, ne félj.
Átélem veled magányod, mikor önmagad mélyen utálod,
Krisztus keresztjénél várlak, ne félj.
Hatos és kilences egymásba akadt,
készítik már hetvenes ruhájukat,
megperzselődnek a forró Nap alatt,
egyetlen év milyen gyors, hűs kábulat?
Egy hang, mely lelkemet szólítja,
Egy hang, mely a szeretetet sugározza.
Édesanyám! A te hangod ez,
Ami élő dallama a szívemnek.
Nincsen egyebem, csak pár jó szavam,
Szüleim iránti szeretet megmaradt,
Hisz ti tereltetek a jó útra,
Néha nehéz volt, de nem felejtem soha.
...
Melletted lehettünk.
Szívedet kitártad,
Mit kívántunk, megadtad.
Míg szíved alatt hordtál, simogattál,
Amikor megszülettem, kezedben tartottál.
Ha éhes voltam, emlődből ennem adtál,
Mikor szomjas voltam, tiszta forrásból megitattál.
Édes!
Kölcsönbe kaptalak Téged,
mert Isten így gondolta ki,
a legjobbat akarta nekünk.
Minden napod legyen békés,
minden szóban legyen érzés,
így a szeretet lesz a bélés.
Mindig süssön rád a napfény,
gyógyítson, mert erőt kérsz.
Ismét felvirradt az anyák napja,
az angyal táncát a mennyben ropja,
kezed a fejemet simogatta,
lényed bennem a reményt tartotta.