Életfilozófia
Te vagy az élet,
A pont és a tér,
Tudatod ébred,
Majd aludni tér.
Futnak az évek, elszáll az élet.
Megállítani te sem tudod.
Gyűjtsd hát a szépet, mindent,
mi éltet, lelkednek vigasztaló!
Ez vagyok én, egy jókedvű, vidám teremtmény,
Aki sikeres az élet több területén.
A pozitív gondolkodás létem alapja,
Ezt rólam szinte mindenki nagyon jól tudja.
A motivációra erőltetem magam
összeláncolom egy-egy lábunkat
a lánc két végét összeolvasztom
védettséget nyerve az elhagyás ellen.
-iambosz-
Már látom, hogy Naccsád miként visel koronát.
Mert nyakamba akasztotta ezt a rozsdás boronát,
hogy boronálnám végleg el magam e földről,
írmagom se maradjon, s ne lásson meg föntről.
...csak azért, mert újabb hajnalt köszönt énekük.
Hiába fogtok be fület és szemet, mi lát,
sötét-némaság nem lesz alaptermészetük.
Húzd a szádat kis csücsökké,
savanyú az élet.
Úszni benne, mint vöcsökné?
Ez a recept téved!
Aranyat, ezüstöt halmozok össze.
Ékszerek fénye vinne előbbre?
Megszűnik minden, e földi kínom?
Átvisz a kincs a szivárványhídon?
"Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet."
Alap lett a luxus - luxussá vált az alap.
Mivé lett az Ember?
Luxusautó, de a tankolás marad.
Luxusnyaralás - BKV-bérlet drága,
Okostelefon, mert a könyvnek magas az ára.
Hová rohansz, mondd?
Mint a megáradt folyó,
Magaddal sodorsz mindent,
Mi utadba kerül.
Az ember él egyik napról a másikra,
Kezében egy talicska. Rápakol mindent,
Kincset, palotát. Még, még. Ennyi nem elég!