Emberi sorsok

Horváth Piroska

Konzervdoboznyi élet...

Január zsigert tép pléh-kunyhó zugában,
akadt még stanglivég kicsordult kukában,
fatuskó-asztalon bádog-lak szegletén
penészes köntösben ott vár a szerzemény

Tovább...

Kustra Ferenc

Lecsukódott szemhéjjal...

Csak ülsz itt mellettem lecsukódott szemhéjjal,
De közben másra gondolsz... nem kenegetsz hájjal!
Tán` én is elvagyok üres borospohárral...
*

Tovább...

Kamarás Klára

Fogyó utak

Lassan már elfogy alólunk az út.
Megyünk a pusztaságon át,
még visz a láb,
mert tart a lendület,
de már nem tudjuk, hogy hová, minek?

Tovább...

Hornyák Vivien

Pénzérmék a szökőkútban

A Vándor utca elején egy szökőkút áll.
Belé a sok-sok ember pénzérméket dobál.

Tovább...

Vámosi István

Szegények és gazdagok

Pályaudvaron láttam embereket,
...csak ritkán ettek.
A Földön ültek,
Szinte a semmibe néztek.

Tovább...

Juhászné Bérces Anikó

Itthon vagyok

Szülőföldem Zala földje,
Itt lakom már Zala-völgybe`.
Hazajöttem.

Tovább...

Juhászné Bérces Anikó

Béklyóban

Vén idő kereke kíméletlen halad,
rögös útján vele történelem szalad.
Embermillióknak szolgaság a sorsa,
reményük sem lehet a szebbre meg jobbra.

Tovább...

Kencse Orsolya

Ember

Ki lelkedben törsz régi cél után,
és megragad minden, ami szép,
ember vagy fényben, mocsokban, sután,
ha titkod rögös útra lép.

Tovább...

Kanfi- Horváth Imre

Emberi Sorsok

Te, ki már az anyaméhben is
aranykanállal táplálkozott,
Ő, kinek születése is elátkozott.
Nem túl bonyolult, amit most mondok:
keresztezik egymást az emberi sorsok.

Tovább...

Lejkoné Kristóf Olga

Emberi sors

Ember a sorsára felkészül előre,
Pedig még nem tudja, mit hoz ki belőle.
Keserves szenvedést és ádáz harcokat,
Vagy szül, vonz maga köré mosolygó arcokat.

Tovább...

59108

Kustra Ferenc

Don-kanyarban... még élő poéta vagyok

Robbanásoktól nem hallom a papír sercegését...

A versenyt futó lövedékek áradatában írok,
Közben meg aknák sorban robbannak... remélem, még bírok...
Itt a kegyetlen valóság az úr! Már sírni sem bírok!

Tovább...

Lupsánné Kovács Eta

Béklyóban

demencia

Értelem határán csoszog a gondolat,
érzi, itt felejtett valami fontosat...
fogynak az emlékek, pillanat a jelen,
szemében tünékeny a régi értelem.

Tovább...

Pellei

Anyám volt...

A négy testvér emlékére

Anyám volt. Az Édes, az Ágnes, az Ágica.
Úgy van előttem, ahogy utolsó éve kicsinyre gyúrta.
Csont-ritkult páncélján menekülő teste
csecsemőpózban kuporgott pihegve,
s elfért már pehelyből-párnáján.

Tovább...

Vass Erika

A szeretet körforgása

Kolostorban dörömböl egy kopott ruhás paraszt,
Amíg felért a hegyekbe, megtett néhány araszt.
Csodálatos szőlőfürtöt szorít kérges marka,
Csikorog a vasajtó, s a kapus lép ki rajta.

Tovább...

Kaszás Zoltán (Zieg)

A jövendölés

Mert az idő az egyetlen igazi érték

Mindannyian álmodunk.
Mindig mást, mindig másként.
Valaki jót, valaki rosszat, melyből felébred,
valaki virraszt, mert nem jön rá az álom.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom