Emberi természet

Hecz János Sándor

Vigyázz a lelkedre

Egykor, régen nem volt bűnös magánvagyon,
kincsnek őrzésére rabszolga sem kellett.
Földre sem volt szükség, mit hagyunk parlagon,
bolygónk megosztotta emberrel, mi termett.

Tovább...

Kovács Gabriella (Nightspirit)

Megalit

Megalitember
Teste marékkal mérhető
Napsugarakban még hunyorít.

Tovább...

Koller Hanna

Üvegfestés

Jövőlátó lencsén nézek keresztül,
Majd a falra kapom tekintetem, lekopott festékdarabok között kereszt ül.

Tovább...

36

Pete Márk

calando

vaskosan benne vagyok, mint mi mind.
panaszkodunk együtt, ha nincs kinn tiz
fokkal több legalább, vagy köpködünk
a nap felé, hogy forró. köszönjük.

Tovább...

Csele Beatrix

Ébredés

Túlnőtt rajtam az élet, hogy ezt tovább így vinni képtelenség.
Oly mélyen fekszem alatta, hogy el fog tiporni, az már nem kétség.
Tapadt volna inkább másra a tegnap semmitérző kényszerbajnoka,
Minthogy ócska, poros ruháját ismét áthozza.

Tovább...

Erubina

Amit tudok

Láthatáron láthatatlan látnivalók lázálma,
Társaságok távolsága, támasztalan tárháza...

Tovább...

M. Laurens

A GYŰLÖLET FÖLDJÉN ÉLEK

A gyűlölet földjén élek én,
Hol harag és irigység az úr,
Hol ember embernek farkasa,
És másokat a mocsokba gyúr.

Tovább...

Pocsai Piroska

Emberi természet

Furcsa teremtménye a sorsnak az ember.
Tanítaná a természet, a legnagyobb mester,
De nem hagyja, nem figyel, nem veszi észre,
Hogy egojával magát készteti vesztésre.

Tovább...

Baráth Edit

Igazolvány...

Érintetlen volt, hófehér, tiszta,
szabadon szárnyalt,
tudta, hogy ritka...

Tovább...

Deák Dávid

Én

Világ

Miért Én? Miért Én? Miért Én?
Miért Én fájok mindennek a végén?
Miért te? Miért ti? Miért ők?
Miért nem vagytok Velem megértők?

Tovább...

Tóth Bertalan

Lenni vagy tenni

Egy esti gondolat

Bíbor liliom ragyog az alkony horizontján
elcsitult szelek csöndje simogatja a fákat
a szédült álmok máshol keresnek menedéket
ifjúságom szívemnek bizsergéséből árad
mely leszűrte bennem a múló évek csodáit
modern világ avétos romjai közt elveszve
járom utam az élet ingatag pillérein...

Tovább...

Tóth Bertalan

Megfeszülten

Anno és most

Már letűnt minden, minden, ami szép volt.
A közöny ködébe fúltak az álmok,
S összefogás helyett álszent röpködnek
Az egymást vádoló alpári átkok.

Tovább...

Tóth Bertalan

Bizarr

Azt hittem, a felvásárlási láz
csak valami médiafelhajtás.
Elfogyott a liszt, a cukor, a tészta,
és egy kicsit sem volt összetartás.

Tovább...

Tóth Bertalan

Üzenet az emberhez

Lelódítod, mi a szívedben van,
S játszadozol a hazug szavakkal,
Miközben az életed csak elvan,
És összefogsz a tudattalannal.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom