Emlékek

Muresan Melinda

A múló időhöz

Óh, gyermekkor! Régmúlt és gondtalan,
Gyermekmosolytól zengő, csintalan!
Óvoda, vidám énekek s arcok,
Pöttyös ruhák, kockás ingek, táncok,
Pattanó labda, hinta, bújócska,
Soha ki nem fáradó fogócska,
Mintha csak most éltelek volna meg.

Tovább...

Piroschka Iréne Geng

Nélküled

Félhomályban egyhangúan
bámulnak rám a bútorok,
megremegek, szobád hideg,
emlékekbe kapaszkodok.

Tovább...

Drain Hollósi

descensio

mennyi módon
lehet összetörni?
szerintem vagy
harmincat
eljátszhattam már,
így élek,
játszok a széllel, mesékkel,
mégis minden...

Tovább...

Takács László

Ősz

Réten átsuhanó szellők borzolta fák ölén
alszik már a tűz perzselte nyár.
Emlékeim szitáló harmatködén
még ölel egy fáradt napsugár.

Tovább...

Takács László

Ott

Ott, ahol szél simítja patakok apró ráncait,
és a kavicsok közt bukdácsol a téridő.
Ott, ahol tarka pillangók cikázzák táncaik,
és egymáshoz simul sok milliónyi kő.

Tovább...

124112

Horváth Piroska

A bunker

Pipacs-arcú, fürge napok,
forró-ajkú, locska percek
hamarjában tovatűntek,
zsenge álmok elröppentek...

Tovább...

Aranyosi Ervin

Addig maradsz gyermek...

Addig maradsz gyermek, míg szüleid élnek,
amíg a szívedhez élőn hozzáférnek,
amíg látod őket, s nem fáj a hiányuk,
míg gondjuk van reád, s neked gondod rájuk.

Tovább...

Mondok Judit

Fekszem a fűben

Fekszem a fűben, emlékezem most mélyre leszálltan,
mikor elmentek, mennyire sajgott, utánuk vágytam.
Sok csodás lélek ment már előre nyugtató Mennybe,
nélkülük élünk itt lenn a Földön, könny a szemünkben.

Tovább...

Virginás András

Mégkinemnyílt

Beszélgetés jóanyámmal

Gondolatban otthon jártam,
beszélgettem jóanyámmal,
én kérdeztem, ő csak mesélt,
idejébe most belefért.

Tovább...

M. Laurens

A KOR ÁRNYÁBAN

[mementó hatvanhat]

A kor árnyában tűnnek el
Naponta a napok.
A kor árnyában vesznek el
Remények s bánatok.

Tovább...

Molnár Jolán

vályogfal és csigatészta

nem volt disznójuk csak tojós tyúkok...

Tovább...

Horváth Piroska

Szilencium...

Metsző huzat avart cibál,
temetőre esőt szitál,
november jött dérlepelben,
ólomgyöngyszem sírra cseppen

Tovább...

M. Laurens

ÉN KOMOR VÁROSOM

Mocskosan fojtó szmog terjeng körötted,
akár holtak bűze, mi szembecsap,
szürkére festve a járókelőket:
sorsára vár s tolong sok gályarab.

Tovább...

M. Laurens

NINCS HASZONTALANABB...

Mondd hát, Öreg Csont, minek sietni annyira már?
Múltad elkopott, emlékét hasztalan keresnéd,
jobb, ha csendben veszteg maradsz, és kíméled elméd,
ha görnyedő hátad s lábad korod súlyától fáj.

Tovább...

M. Laurens

AKKORIBAN

EGY VÉN MARHA EMLÉKEI

Szétfolyt a bor a kancsóból:
füle s oldala is csorba.
Belesüllyedt e vénember
az örök földi nyomorba.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom