Farsangi bál
Kandallóm vidáman duruzsol,
és a lángok felmelegítik a fagyos szobát.
Kint még nincs tavasz.
Kanapémon ülve Vándorünnepet olvasok.
Eljött végre a bál napja,
Készülődjünk a farsangra!
Nyitva már az utcabál,
Utcabál!
A lábunk ritmusra jár.
Jelmezekhez érve,
álarcokat nézve,
az élményért élve
éled a báj!
Hangos zene, fürge tánc,
selyem suhan, jár a láb.
Farsang fakadt tél jegén,
mulatoznak víg énekén.
A bál királynője
Kézről kézre
Perdül a lány,
Ő lesz a bál
Királynője?
Farsangi bál hangja tölti be a termet.
Mai bulin bárki bárkit táncra nyerhet.
Táncol jeges iglu forró vaskályhával,
ájtatos manó az ördögrájával.
Gyere! Nyújtsd kezed, és álmodjuk bálba magunk,
ahogy negyven éve repített táncba a dal!
Ne félj! Majd néhány röpke évet letagadunk,
ha újra lábunk alá játszik a zenekar.
(Bokorrímes)
Klassz-tetsző e farsangi zene, szinte búbánat-bomlasztó!
A sok-sok szép maskara, biz` van, hogy nevetésre fakasztó.
Részvevők szép kivitelű ruhákban, és vannak tetszetős álarcok,
Zabizásra csábítanak az asztalra kitett fánk-variációk!
(anaforás, 3 soros-zárttükrös duó, belső rímes)
Bizony, mindig úgy volt, hogy anyáról-lányra szállt a hagyomány,
Bizony, a modernüléssel elromlik a világ, mélybe süllyed hagyomány...
Bizony, mindig úgy volt, hogy anyáról-lányra szállt a hagyomány.
Maszkabálba készülünk ma este,
ezért szépítkezik sok menyecske,
a bálra finom pácolt sült készül,
melléje pálinka és bor kerül.
Mindent megteszek, hogy győzzek.
Beöltözöm hóembernek.
Fagyos lábam, fagyos kezem:
Jelmezemben gémberedem.
Tél temetése,
eljön a vége,
jelmezed újra ragyoghat a fényben!
Itt van a farsang, áll már a bál,
öreg és fiatal táncot jár.
Királylány jól megrázza koronáját,
tánc közben megütötték a bokáját.
Itt van az este,
arca befestve,
ritmusa éled, perdül a tánc.