Fekete karácsony
Szívek repeső öröme karácsony csodája,
Aki most örül... nem lesz fájón üres magánya...
Karácsony szelleme fájó lelket is átjárja.
Füstöt-lángot vetve lobban a fenyőfán szentelt gyertyám,
Érzem, angyalok szárnyalva veszik birtokba a szobám.
Tele van a hall és tálaló így karácsony napján,
Itt most minden énekel a szeretetek dallamán.
Legyen lélek szeretetteljes, tiszta, fénylő,
Olyan, mint egy míves, remek, drága nyakékkő.
Szemekben nedvesen csillogjon igaz szeretet fénye,
Ki a szeretet-mosolyt adja, mosolyt is kap cserébe.
Volt gyertyája, de annak a lángja is csak úgy megfagyott,
Az erdei nylon sátorban, hol mint hajléktalan lakott.
Karácsony ünnepe szürkés lett!
Európai stílusú haiku csokor...
Fehér lenne tél,
Éjszaka meg fekete!
Ünnep szürkés lett!
Régmúlt évek fehér karácsonyának
meleg-kalács-íze mosolyg felém,
meghittségét már más adja a mának...
Az ég is csalfa napjaink telén.
Sötét a környék,
Köd ül a házon -
Tesz róla Isten:
A lélek fázzon!
December 24, és felhő sincs az égen,
Egy hópihe sem száll, mitől szebb lehetne minden.
A beton járdák látszanak, hisz nincs mi most betakarja.
Egy utcaseprő söpröget, de már ő sem nagyon akarja.
Fekete fenyőnek feketéllő ágán
Egyetlen gyertya van, ég magában, árván.
Elérkezett ez év decembere,
Sok fa kell a kemencébe.
Bár kegyelmez Időjárás-Úr,
Azért még néha fagyos az út.