Filozófia
Vajon létezik-e fájdalom, vagy az egész csak képzelet?
Hidd el, minden azon múlik, miképp szemléled az életet.
Ki érti ezt az egészet,
mindent elvesz ez az élet.
Próbálok jó lenni - tényleg,
ember vagyok, elhull végleg.
Van a sétány,
Már ott sétálsz,
Lépkedsz... lépés
Követ lépést.
Koronás Pilátus
Magam lennék bizony a feszület,
kínoz a teher, mint reánk rótt akadály...
Csak szelíden megesve,
az egység vizébe belesve,
csak erőtől elhagyottan...
nem lehet kivasalni
az elmúlt pillanat gyűrődéseit,
amit meg nem álmodtunk együtt;
minden hiba más.
erre-arra pozicionálva
háborúk keresztfolyosóiba
gondolatok villámfényébe
álomhullámverésbe
pillanatokra felugró
horizontig
kölyökutcák tartanak fogva,
járatlan szavak bábjaként izgulok,
még nem születtem, de ha megindulok
bűn és bűnhődés között ragyogva
két kezdet az út két végén.
sűrű a reggel, narancslekvár,
forraszt dőlő szavak sövényén.
van, hogy éppen ennyi a leltár.
csurog a tea
az eltörött csészéből,
levélhullás: ősz.
Szeretnék mesélni, de miért érdekelne?
Egyedül vagyok, éppen letérdepelve...
Imádkozok talán? Úgysem mondok semmit,
Várnék még sokat, de mire várjak? Mennyit?
64 mező, 32 fehér s fekete,
Óriási csatának kezdete.
Megannyi bábu felsorakozva,
Egyik a másikat támogatva.
Csak fekszem a kemény földön,
Éltető szerveim légiesen lebegnek...
Eszmefuttatás a szerelemről apevában
Zűr,
Homály,
Fényvesztés:
Lehetséges?
Ez tán szerelem.