Föld

Müller Márta

Négy elem és én

Szél hozott, s visz el,
Ki tudja, mily messze száll,
Üzenetei
Mindenkié, ki nyitott
Fülekkel járja útját.

Tovább...

Horváth Piroska

Mint síró lány...

Terül a hegy, mintha egy fekvő lány lenne,
legbelső sóhaja halkan felsír benne,
gerince az orom, formás teste a domb,
haja ott az erdő, üde-zöld, pompás lomb

Tovább...

Judy N. G.

Elég volt már

Máglyahalál, háborúk, atomcsapás,
népirtás, halál, pusztítás,
kín, fájdalom, szenvedés.
Ennyi nem volt még elég?

Tovább...

Domonkos Jolán

Parázsló hajnal láncait a Nap széttépte

Parázsló hajnal láncait a Nap széttépte,
és utána szabadon felrepült az égre.

Tovább...

Tamás Patrik

A Földön nincs...

...
A Földön, ami van, az már nem szeretet.

Tovább...

Rimanóczy Ildikó

Hagyaték

Rátok hagyom emlékeim a zöldről,
pipacs-ringató búzamezőkről,
nektek adom a virágzó bodzafát,
öreg padunk mellett a vén platánt

Tovább...

Rózsa Andrea

Tökéletlenek vagyunk

de a tökéletességre kell, hogy törekedjünk

Mi az életünk célja?
Kérdem. S többen is feltették már ezt életünkben.
Most felteszem magamnak,
s szándékosan továbbra is gondolkodom rajta.

Tovább...

Ördög Attila

Megáporodott lét

A valóság csak illúzió, szétmállott képek.
Egymásra ragasztott bélyeghalmok,
Mit tapasztalataink szelei rongyosra téptek.

Tovább...

Steel

Június ma sírt

Június ma sírt. Könnyezett sok bánatba,
vagy Égbe született gyermeket, koldust,
ki önnön szellemlétére rámaradt,
siratott minden földi, megfordult pólust,
mi emberségből, ösztönök háborúján
veszve, az elme omló kártyavára
alatt ragadt... ma nem ült lázszomjúság
máskor cserepes földajkán, fájdalmára...

Tovább...

Brondel Cermidoff

Méfibóset

...Oly hatalmasat álmodsz,
hogy nem láncolhatnak kék fagyok
a tél talapzatához.

Tovább...

Schmidt János

Elemek

Földúton földúltan

Kirobbanó formában a végtelen,
a káosz elementáris, tűz a földdel szövetkező
pokoli őskatedrális. Gravírozó meteorraj testük az égi
vízhordó, lételemek szőtte pólyaként sír fel, a könny-sós
kék bolygó. Cseppekben gügyög az élet, csillagos oltár keresztel,
ősök rakják oxigénjeid, s múltad jövődbe ereszt el. Merülsz-töltesz
akkurátusan, pólusok közt ellentét feszül, s míg fényt adsz az értelemmel,
reményedbe hit települ. Társadban házra találhatsz, építőkő a szerelem, a malter...

Tovább...

Molnár T. Nataniel

Élet és Halál - Életre való ember vagy Barbár?

Az örök nyugodalom korszakára lassan sötétség borul
Hatalmába kerít mindent a keserűség s a magány
A béke lassan vállára veszi batyuját és útnak indul akár egy vándormadár
Elindul hisz keresi a helyét valahova tartozni kell
Mert hol eddig lakott néki ott már nincs hely

Tovább...

Molnár Jolán

A föld szava

Pogány imára roskaszt a föld, féltérden
zsibbadok, a kerítés-ketreces világ
e fölparcellázott, füvekkel bélelt éden,
a gyomok gúzsában bont csírát.

Tovább...

Molnár Csaba István

Körforgás

Néma fellegeknek Ura,
ha haragját kidobja

Tovább...

Németh István

Ments meg!

Ments meg!
Üvöltött lelke a világnak....

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom