Gondolatok
Mikor a Teremtő bennünket kiűzött,
mert bukott angyala belénk tudást töltött,
mohón falatoztunk a megtiltott "fáról"!
Még mit sem sejtettünk a kinti világról.
Hogy mire gondolok?
A világ meg a világegyetem...
A bolygók meg az egész naprendszer.
Tejút meg ilyenek...
Mondd el Te, mi az értelme
citrom nélkül iszom a mai teám
megízlelem jobb-e így netán
kissé fáradtan keltem nem is időztem otthon
hogy mi volt ma velem veled megosztom
inkább mégsem tudod ez egy másik állapot
hogy tetszik ez a vers csak magad áltatod
milyen az amikor semmiről sem szól
most elmondom neked csak figyelj jól...
Titokzatos jövő
Múltam van már, nem is olyan rövid...
Lerágott csont már teljesen, tövig...
Ami volt, elmúlt, változtatni nem lehet,
Nem is akarok, ez ügyben ennyit tehetek.
Hagyott el már barátom,
Hagytam is már el,
Lyukas folt a kabáton,
Kérek még egy üveggel.
Mert az idő az egyetlen igazi érték
Mindannyian álmodunk.
Mindig mást, mindig másként.
Valaki jót, valaki rosszat, melyből felébred,
valaki virraszt, mert nem jön rá az álom.
Értékek értékelése
Elpusztult állat is táplálja a virágot
A lusta ember is viszi előre a világot
Egy gyufaszál is okozhat meleget
Egy százalék esély is beteljesülhet
Szakadt táskába is lehet pakolni...
Ránk köszöntött a "szép" új világ,
Robottá váltunk, és magányossá.
Ember embernek farkasává vált,
Nincs összefogás, csak bizalmatlanság.
Vagyok vagy sem?
Gondolkodom, tehát... mi?
Vagyok? - nem hiszem...
Gondolkodom, tehát érzek!
Gondolom, ez az, ami éltet.
Emberforma mint én, de már-már éteri.
Ámbár ki megerősíthetné, nem leli.
Főleg, hogy Ön mindenképp erre vágyna.
Így hiú ábránd s tévedés ez álma.
Helyzet, mit nem kedvelsz,
helyzet, min nem nevetsz.
Régi érzések kapuiban ácsorgok...
Talpam alatt a föld csendesen ropog.
Még mindig itt vagy? Menj hát, régi képzelet!
Talpam alatt a föld repedezett.