Gondolatok
Magam tükrével szemben
a hold peremén állok.
Sötét börtönömbe zárva
kezem között kínokból szőtt rácsok.
A városom a csend,
Hol csak gondolatok laknak,
Magam felé nyílik
Minden ajtó, minden ablak.
Tartalomjegyzék
...ha majd harcba akarna hajtani a hatalom, ne hagyd!...
A mindennapok hömpölygő sodrásában
megannyi nemes gondolat,
határtalan gazdag a szókincsek világa,
ahol összeérnek az érzelmekkel szőtt szavak.
Az ágyon fekszem nélküled,
És a hiány van velem, meg a rémület.
Van egy állapot,
amikor csak jönnek
a gondolatok,
megnyílik a végtelen,
és tiszta varázs életem.
...hogy milyen szép az őszi táj,
Te vagy a vitorlám az élet tengerének viharán!
Eveznék hozzád, de szemből elsodor az ár,
Ezért csak nézem, hogy milyen szép az őszi táj!
Szúrós szög az ármány a létnek keresztjén -
az sem leányálom szálkákra feküdni,
légypiszkok a percek az órák gerezdjén,
királynak sem nehéz a parasztot ütni
Poros polcok
S elfeledett dolgok,
Rémisztő, fonalas
Horgok.
Ingergazdag világban szuperérzékeny,
Mindent azonnal kapnál el röptében,
Türelmetlenséged impulzivitás,
Lassítanod kell, ez nem vitás.
Nem mindegy, hogy égősor vagy egosör,
Egyik beragyog, a másik meggyötör.
Lásd meg a világban az élni akarást,
Örülj, hogy láthatod a hajnalhasadást!
Kapaszkodj a természet áldott szépségébe,
Ami egyformán áll bárki rendelkezésére!
"táplálék"
Ahogy a Hold fénye
Áttükröződik a
Tó vizén,
- Parttól partig ér.
Globál(j)
Nézem a térképet,
Errefelé régen
Keresztet vetettek...
Templomokat építettek...
Szennyezzük a vizet, a levegőt,
Szem elől földbe temetünk...
Élőlényeket jelölünk ki
Kártevőknek...