Gondolatok

M. Laurens

BÚCSÚ A GYERMEKTŐL

Elhagy majdan a gyermek, ki felnő.
El, mint tájat a szél, mi száll.

Tovább...

Horváth Piroska

Emberőrlő emberöltő

Szellemjáraton ült a vasfogú idő -
elmúló és jövő, korom-porát hintő,
délibáb a lázas tegnapok emléke,
borostyánon zöldell holnapok reménye

Tovább...

M. Laurens

HADD RÁGJÁK

[Petőfi Sándor nyomán]

Azt hiszed, hogy nem írnék
Zsákszámra jobb verseket?
Ám mit tegyek, ha lényem
Csak önzetlen szeretet.

Tovább...

M. Laurens

TOMPUL A ZAB!

Tompul a zab Kukutyinban,
immár hegyezni is kéne,
s falra hányni a sok borsót,
hogy ott maradjon már végre.

Tovább...

M. Laurens

VILLON UTÁN SZABADON

Nil novi sub sole

Ha befognám egyszer a számat,
s nem jártatnám többé pofámat,
pár ember végre boldog lenne,
ki még álmában is: élve eltemetne.

Tovább...

M. Laurens

NACCSÁD

-iambosz-

Már látom, hogy Naccsád miként visel koronát.
Mert nyakamba akasztotta ezt a rozsdás boronát,
hogy boronálnám végleg el magam e földről,
írmagom se maradjon, s ne lásson meg föntről.

Tovább...

M. Laurens

MI EMBEREK

Hominem te esse memento...

Nem létem a rombolás
sem harag vagy gyűlölet
hisz mindenkit szeretni
s alkotni teremtett Isten
életünk nemcsak fülszöveg

Tovább...

M. Laurens

LÁTOD-E?

Láttad-e már ébredezni az erdőt,
mikor még félig szendereg?
Mikor nyújtózik és sóhajt egyet,
s ködpárából szül hajnali felleget.

Tovább...

M. Laurens

MONDD!

Mondod:
A remény hal meg utoljára.
De az enyém
rég felakasztotta magát
az első fára.

Tovább...

M. Laurens

S NEKED IS...

Mindenkinek szüksége van
egy őszinte, segítő kézre,
s hogy valaki azt súgja neki,
hogy megérti: és megérte.

Tovább...

M. Laurens

ÖTFORINTOS VERS...

Ez csupán egy ötforintos vers:
régen ötvenfilléres lehetett volna,
de az infláció és a kereslet hiánya
értékét a béka feneke alá tolta.

Tovább...

M. Laurens

MONDJÁTOK...

Nagy László (1925-1978) emlékére

Mondjátok, ki viszi át majd az embert a túlpartra
a félelmek és növekvő gyűlölet tengerén?
És hitünk hajójának kormányát erősen tartva,
lesz-e majd, kinek fontosabb a társ, mint az önző Én.

Tovább...

M. Laurens

CSIGAHÁZ

[magna civitas, magna solitudo]

Hullik a vakolat,
pikkelyekben pattog a máz,
szemeket-füleket bezárva
vagyunk semmiben a váz,
hol az Én minket is kizár:
akárcsak egy csigaház.

Tovább...

M. Laurens

[A FÜLÜNK MÖGÖTTI DOMBOKBA]

Péter Éva Erika nyomdokain

a fülünk mögötti dombokba botlunk,
mert ott olvad fejünkre a vaj -
a sitt, a malter szunnyadó priccsei
ajándék tucat-sliccek, mint tavaly.

Tovább...

Horváth Piroska

Apropó...

Mi belehalnánk a büszkeségbe
régvolt lomjai, rongyai között,
beleolvadunk a szürkeségbe,
bár lila a köd álmaink fölött

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom