Gyereksarok
Egy veréb két lábon
Hármat ugrik a nyáron,
Előtte négy asztalláb,
Tövében sok morzsát lát.
Erdőországnak
minden lakója
- titkok tudója -
éli a mát,
harcol a létért,
vízért, a fényért,
naponta vív meg
újabb csatát.
Csendes a tó, és partján a szálas
mocsári nádas, alvó világ.
Alszik a káka, alszik a sás is,
liliom szárán az apró csigák.
Éberen figyel a nagy pók, amott egy légy támolyog?
Csipkeháló kifeszítve, és a rovar rápotyog.
Gyere beljebb invitálja: dúdolok egy altatót,
elringatlak a sarokban, mint óceán a hajót.
Egy udvarban két kiskutya
veszekedett három csonton,
őket figyelte négy cica,
öt lépésnyi füves dombon.
Zöld a mező,
illatos, illatos,
lepkeszárnya
lebbenő, csillagos,
aranypettyes.
Fekete árnyék vetült elém,
lehet - e felhő fenyő hegyén?
Góliát sas volt fejem fölött,
óriás szárnya fent körözött!
Úttest előtt állj meg szépen,
ha a zebráig elértél.
Luca napi buli
Hangosak a varázsdobok,
csalogat a zene,
Luca-búza vetésének
most van az ideje!
Ajándékom virág, ezt adom ma Neked!
Aranyszín aranyág, szeretetből szelet.
Készítettem virágcsokrot,
szalvétából papírfodrot,
ahány szirom, annyiféle,
mindegyiknek más a fénye.
őszi kép
Az erdei iskolában
kezdődik a tanóra,
Madár páros érkezik most
felülnek egy karóra
Álmos vagyok, korán van még
Az órát nézem, talán fél hét...
Olyan jó aludni reggel,
Anya is, csak most kelt még fel!
Hol a pulcsim, hol a pólóm?
Nem kérem a teát forrón
Lugasban egy kis rigót
Fedeztem fel tegnap
A nyomában osontam,
Gondoltam - most meg vagy!
Közeleg a zápor,
szorgos hangyák
eddig gyűjtött morzsát
ott nem hagyják
összegombolt felhő
most szétpattan
itt a vihar máris
fénnyel lobban.