Gyermek
A Kolibri egy piciny madár,
Ám gyorsan röpül szárnyaival.
Mindig álmélkodott a Gólyán,
Gondolta, vele versenybe száll.
Elmúlt Anyák napja, de ne feledd, kérlek,
Édesanyád továbbra is szeret téged.
Ezért legyen minden napod része,
Hogy teszel valami szerethetőt érte.
A jó édesanya
szereti gyermekét,
feláldozza érte
minden szabad percét.
Robi meggyőző érvelése
Világgá ment a kis Julcsa,
hátizsák volt a hátán,
mesekönyvvel a kezében,
fapapuccsal a lábán.
Édesanyám, mint
hajnali rózsa,
szirma kinyílik
várva a szóra!
Anya könnye harmat cseppje,
legurul a földre,
virággal mész ma kezedben,
s ez tart mindörökre,
édesanyád mindig szeret,
felnevelt és féltett,
nyújtott ő segítő kezet,
bármikor megvédett!
Keserű lett
a szó,
értelmetlen lenne talán
értelem nélkül
a sírás,
a düh,
ennyire rossz szülő
lennék...
Az éjféli harangszót hallgatom
Húsvét vasárnapon.
Holnap van a feltámadás napja
(helyesbítek, inkább már ma).
Arany fürtjeiddel játszom,
Míg lezárja szemecskéd az álom.
Álomföldön unikornissal szállsz,
Tündérekkel kokettálsz.
Élt egyszer a falu szélén
Öregasszony s öregember
Jánoska nevű fiukkal,
Ki ügyes volt, és szorgalmas.
Titi és a zöld-szemlélet
Fővárosi kertes házban,
meseország központjában
éli aprók gyöngyéletét,
kormányozza hercegségét:
Patrícia.
Itt van a tél!
Megérkezett
időre a farsangkezdet.
Evés, ivás, mulatozás,
hercegségben is így szokás.
Hol tartanak? Mit terveznek?
A készülődést kukkantsuk meg!
Szeretlek, te gyermek.
Szeretlek, te drága.
E kegyetlen világnak
Boldogságvirága.
Élt egyszer egy nyúlfi, aki
Elmesélte történetét.
Egyszer talált egy gyönyörű,
Zöldségekkel teli kertet.