Gyertya
Ablak előtt fenyőfa áll,
függönyön át a kertbe kukucskál.
Télapó érkezett csengősszánon,
száll az ének angyalszárnyon:
"ha Pásztor lennél, vagy bölcs,
követnéd te is a csillagot,
eljönnél a jászolhoz ma éjjel,
s találkozol ott Isten szeretetével."...
A föld az Úr, a fagy-merev föld,
s egy fekete márványkereszt,
lehetett volna örökké zöld,
az elmúlás mégsem ereszt.
Csendül az ének,
gyúlnak a fények,
büszke fenyőfán
gyertya köszönt.
Sudár fenyő,
zöld az ága,
illata száll
a szobában.
Első gyertya égjen szerető szívedért,
ragyogjon a fénye a még szebb holnapért.
Temető csendes, madárdal nem hallik,
Apró szemű eső fagyosan csepeg.
Busz motorja kint az utcán morajlik,
De látod, nem járnak itt most emberek.
Kijárási tilalom
Rideg lesz a temető,
mint
a holt ember arca,
mély
fájdalommal s kint rekedt
gyertyalánggal
harcol a gyászoló pillanat,
mert...
A pislákoló gyertyaláng meglátszik az ablakon.
Egy fekete macska fekszik a paplanon.
Nem gondol semmire, tisztogatja magát,
E napon sokat kergetett már kacsát.
Hideg, februári reggelen gyűltünk egybe eléd
Könyörögni hozzád, hálát adni neked
Imánk tömjénje égbe száll, kegyességgel hallgasd meg
Felajánljuk életünk, szenvedésünk, bűneink
S minden kis jót, mit megteszünk
Mikor ősz lett a vasúti híd egén,
kilépett az utcára egy merész legény,
markában egy szál gyertyával lépdelt,
lángját lobogtatva Isten előtt térdelt.
Itt a 31. születésnapom,
hátam közepére se kívánom.
Örök fiatal akarok maradni,
semmi kedvem megöregedni.
Halottak napja van,
temetőbe megyünk,
elhalt szeretteink,
ma itt vagytok velünk.
Hajdúszováton születtem,
az alföldi rónaságon,
csillag ragyogott felettem
koromsötét éjszakákon.
Zöld koszorún lila gyertyák sora
Hálával tekint a Messiásra,
Hit, remény, szeretet az oltalmunk,
Sorsunk, megváltásunk, fő támaszunk.
Ezernyi hópihék
ölelkeznek nagyon,
szobánkban gyertya fénylik
e csöndes alkonyon...