7 soros rövid versek.
Hétsoros
bár egyszer jönnél még
jönnél még és néznél rám
én néznék rád te mondanád
én hallgatnám bár mondanád
Kitűzött célok, merész vágyálmok. Halk, éjszakai suttogások.
Tudod pontosan, mi a cél. A lelked már odáig elér.
Egysorost sem érdemelsz,
Mégis kapsz hetet:
Szép s jó, csak groteszk.
Néha megállok a szónál,
néha nem tudom folytatni már,
elakad lélegzetem...
A lenyugvó Nap fényében
torlódó, vöröslő felhők
rőt patinája arcomon.
Pár csepp könny, düh.
Ablakában mai
torz mosoly adná...
Még gazdagságom teljes pompájában állok.
Kondul a gong: közel a mulatság vége.
Érzés
Minden nap velem van, vigyáz rám,
Óv és védelmez, karjaiba zár,
Hófehér szárnyakkal beterít, ha fázom...
utazás, majdnem, mint Karinthy regényében
Néha úgy magamba szállnék.
Most szó szerint, mi lenne, ha a fejemben állnék?
Megismertelek,
Szívembe a szeretet magját ültetted.
Zselyke, beletapostál a lelkembe selymesen,
Belém tapostál, de mégis átöleltél kedvesen,
Zselyke, nem tudom, folyó vagy tó?
Szárnyra kap a képzelet.
Elfeledteti a félelmet!
Hullám vagyok parttalan tengeren,
vízcseppkarom fel, égig emelem,
nyújtózom a fénybe, magasba vágyom...