Hideg
Nem lehetek az Idő parancsnoka
Az ablak előtt állok, és nézem az estét,
az elfolyó idő börtönében ragadtam,
mint paletta sarkában a fekete festék,
elmosódtam ebben a festékáradatban.
Kertek alatt oson,
sompolyog a tavasz,
szelíden süt a nap,
de az idő ravasz.
(3 soros-zárttükrös)
Mély, szinte halotti csendet sugall a sűrű hóesés,
Miközben rettenetesen hideg van, és nem oly` kevés...
Mély, szinte halotti csendet sugall a sűrű hóesés.
Lesz még "nemulass"
Tél szele fú még,
fázik a sál.
Hó hideget kér,
álmodni kár.
Zúgó fáknak hűvöse,
szélnek fázó köntöse
kigombolja a hideget...
Az eső is megered.
Kínai versformában...
Jégcsapok
Fürtökben csüngnek
Sorban az eresz alatt.
Fecskefészkek üresek,
Rég elköltöztek.
Itt a tél
Csípős szél fújdogál, hozza a tél illatát,
Ködös hajnal dereng, nem látni nap sugarát.
Erdőt, mezőt s rétet szürke lepel befedte,
Fák könnye hull, lombjukat a szél tönkretette.
Egy "apa" várta apját
Voltam, apus, magára gondolva,
Doni emlékezés hidegben tombolva!
Kifeszített molinón az édesapja neve,
emlékezés végén ágyúszó, zene!
Süvít a jeges szél, a fagy harap, havas, síkos rögökön egy nő halad.
Nehéz a lépte, pedig már letette terhét.
Vállán cipeli nehéz keresztjét.
Fekete kvintesszencia csöpög,
végtelen sűrű és hermetikus.
Elemészt mindent, hisz fekete,
benne rejlik a hatalom gyökere.
Arasznyi pillanat alatt eljön a csillogó tél,
a mérsékelt égöv évszaka zimankós, jeges,
könnyű álmot hozzon mindenkinek az éj,
fehérbe öltözött égbolt, amely viharos, szeles.
Az ősz készen áll, nem tréfál,
Tájon innen s túl átsétál,
Gyűjti a kevés meleget,
A hidegnek készít helyet.
Karácsony hiánya
Nagy havak voltak akkortájt,
sötétedett is úgy három tájt!
December 6.
Csengőszó és ho-ho-hó,
felhők felől szól a szó!
Szánkón suhan égbolton,
Mikulás jő, én mondom!