Idő

Halász Zoltán (HalaszZ)

Lidérc

Mint gránitlapon megcsillanó kvarcok,
A víztükrön sziporkázó csillagok.
Fénytündérek ők, csónakommal úsznak.

Tovább...

Tóth Enikő Enci

Évtizedes csodáid...

A 10 éves még merész,
a 20 éves tettre kész,
harmincasként dolgozol,
negyvenesként foltozol,
az 50 éves bölcs talán,
hatvanas egy ősz talány,
hetvenesként megpihensz,
80 után hírt vihetsz...

Tovább...

Piroschka Iréne Geng

Őszi merengés

Azúr-kék színét elvesztette az égbolt,
a nap fény-köntöse már megkopott,
álmaimban mégis visszajár
az izzó fényű, lángszínű nyár.

Tovább...

Piroschka Iréne Geng

A négy testvér

Öregedő, őszülő év
gyermekeit hívja,
türelmesen várakozik,
hisz az adott szóban.

Tovább...

Piroschka Iréne Geng

Vádolom a percet

Acélfogú idő
tovatűnő perce
elillan szem elől,
a titkát is vitte.

Tovább...

3734

Hillai László

Sír az ősz

A késő ősz szitál,
eresz is megered.
Ez rossz időt kínál,
nem leled a helyed.

Tovább...

Hillai László

Időnkről

Az időóránk egyre jár,
lassabban, hol gyorsabban üt.
Az idejét lejárta már,
de nyitva még a vén kajüt.

Tovább...

Hillai László

Múlt

Pergő percek némán emlékeznek,
elfogyó szépségek, kopott a máz.

Tovább...

Kónya Mihály

Budapest

Annyi minden felkavar
A belváros nyugtalan
Forgatagában, éjjeli bárok
Fényei, a villamos nyikorgása...

Tovább...

Pagi

Kifordult világ

Forogjon a Föld lassabban

Furcsa egy világ, amiben élünk,
mindenhol mindentől kicsit félünk.
Nehogy fájjon a fejünk,
nehogy rossz kedvűek legyünk,
nehogy elrontsuk a gyomrunk,
nehogy allergiát kapjunk!

Tovább...

Kovács Ákos Dániel

Örökre

Örökre. Babaként vinnyogva töröm be
az élet kapuját. Kapok egy anyukát.
Őrökre vágyom még: "Óvunk majd, aludj hát!",
csörgőkre vágyom én, s játékos vödörre.

Tovább...

Kovács Ákos Dániel

A vén horgász

Köd nyaldossa a tópartot,
puha leple a földre száll.
Az avaron egy sün mászkál,
sürög-forog, majd odébbáll,
a lábnyoma marad csak ott.

Tovább...

Kónya Mihály

Hegek

Öreg tölgyfa alatt ülök csendesen...
Emlékek, bús emlékek fejemben.

Tovább...

Kónya Mihály

Jelek

Otthagyott álmok, egy hely, egy vallomás.
Akkor ott csak rólunk szólt minden!
Pirosra festett szívet hagytunk egy falon,
szívünk is szerelmes álomban dobogott.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom