Ima
Honnan jöttél Te, milyen világból?
Égető tűz izzik két szemedben,
és jóság, jó vagy minden pillanatban,
épp ez, amit vég nélkül kerestem.
Adjon az Isten hitet,
legyen ez a te kincsed,
adjon friss vizű forrást,
mely éltet dús gabonát.
Szeretnélek szeretni,
Szeretnélek ölelni,
Szeretnélek csókolni,
Önfeledten hódolni.
Megtérés
Kihalt, sötét utcán ballag a megtört szívű vándor...
Szétfoszlott álmok kendőbe kötve.
Jövődet látod egy ferde tükörben.
Őrizd vágyaid, hogy múltad szörnye
lelked virágát gúzsba ne kösse.
Gyönyörből görccsé lett ártatlan életük,
Földre szórt gonosznak behódolt a szívük.
Csak egy ima
Köszöntsd az Édesanyád
a szeretet szavával!
Elcsendesült már a szél - épp csak csöpp fuvalom -
És már az eső sem csorog.
Édesanyám imádkozik
Üdvözlégy-et, Miatyánk-ot,
rózsafüzért morzsolgatva
fohászt küld az ég urához.
Szentestén a csillagok
pislákolva égnek,
ki-kihunyva, újragyúlva,
emberszívbe néznek.
A szél kopog az ablakon,
későre jár,
sötét az utca,
csöndes a táj.
Mindenszentek ünnepén
Mint egy porszem, amitől könnyezni kezd a szem,
Lelkemet úgy sebezted meg.
Mint egy fülsiketítő hang, melytől fáj a fej,
Hiányod nyilall szívembe.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Atyám, most hozzád jöttem,
templomomba szépen felöltöztem.
Letérdelek, imára kulcsolom kezem,
hálát adok, megköszönöm életem.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Ők tanítanak meg minket az édesanyanyelvre,
angyalként a feltétel nélküli, igaz szeretetre.
Az Édesanyáknak az Úr sokszoros erőt adott,
képesek megalkotni egy szép, új világot.