Iskola
Iskolámat az idő már benőtte,
az én osztályomban három sor pad állt,
a falon tábla, katedra előtte,
szinte eltakarva a magyartanárt.
Most még ringathat karom,
dúdolva álmot hozhatok reád,
becéző szavaim, tudom, megérted,
édesen hajlik dallama, neked, kicsi babám.
Gondolatban iskolámban jártam,
a hangszóró recsegve harsogott!
"Ballag már a vén diák..." ez hangzott,
s jó igazgatónk utat mutatott.
Elballag a sok diák,
Elhagyják ma az iskolát.
Egy kézfogás és vége,
Eltelt a négy év végre.
Az égboltról napfényt csentem,
önfeledten felnevettem,
amint elhagytam az iskolát.
Látogatás szülővárosomba
markolom a múlt időt
de az lassan tovaszáll
hazajöttem mielőtt
életem is odébbáll
Mindenki helyesírás-szakértő, csak én nem?
Ezt amúgy komolyan kérdem.
Üres padok, teli lelkek,
Ősz elején hova lettek?
Zsongó termek,
Elvetett tervek.
2006-2014.
Az én iskolám már halott.
Ki tudja, tán mert nem voltam ott.
...és a valóság
Egy csapat lánnyal énekelt...
Ekkor történt.
Hosszú útra lépett,
a zenepedagógia
szívügye lett.
minden szülő meghal egyszer
s beszél alatta
beszél alatta
...baljós napok brekegnek
átaludtuk őket
parlagon szenvelegnek
Hagyd a gyermeket gyermeknek lenni
Hagyd a gyermeket játszani,
szaladni és nevetni,
a réten futva elesni!
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Nekem olyan tanárom volt,
hogy mindenért rám szólt.
Ha valakire sokat mért a szeme,
mindjárt tudta, hol a helye,
mert szigorú volt a tekintete.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Hitted volna? - gardróbban is lehet imádkozni,
templomod az, ahol szívből tudsz hálát adni.
Ott és bárhol meg lehet világosodni.