Isteni csoda
Angyali szeretet
A szeretet kicsiny útja
Kábulatos újra.
Fordulatos báj,
Húsvéti árny.
Isten országa bennetek van, és körülöttetek,
elém ne bibliát, hanem isteni csodát lökjetek.
Nem fából és kőből épült házakban,
hanem házadban, házamban, s az élettel teli ágakban.
Jóságos Anyánk, ki az égben
Vagy, hálát rebeg Neked
A Föld és minden lakója,
Te teremtetted meg bolygónkat,
S őrzöd híven szemeinket
És álmunkat. Napba öltözött
Asszony, Isten boldog hitvese,
Ki meglobogtatod szíveinket...
Ott dobban a szív,
ahol megnyílik a lélek,
ott arat a jó,
hol a vetés
dús kalásszá érett.
Isteni csoda születni,
bár az élet türelmes fájdalom,
s gránitnehéz az útkeresésben
boldognak lenni,
ám ki őszintén remél,
annál nem marad el a jutalom.
Ötven felé nyikorog az elme,
fejre kerülhet ezüst korona,
morcosan nézel magaddal szembe,
lelked tükre látja élt korodat.
Borongós, bús idő szórja szét
Csüggesztő csendességét.
Csak lelkem legmélyén
Pislákol pillanatnyi kedély.