Jég

Fesető Erzsébet

Sírfelirat

Fenséges hegycsúcs,
Istenek szent lakhelye.
- Egód vágyta tán?

Tovább...

Horváth Piroska

Jégvilág

Viaszbőrű télnek megvillan fogsora,
metsző, jeges szélnek suhint az ostora,
szilánkos bolyhai a dermesztő fagynak
erdőkön, mezőkön hűs zúzmaralazsnak

Tovább...

Kustra Ferenc

Terített asztal...

"Így jár, aki válogat"

Alkonyodik és
Bátrabbá lesz a sötét.
Éjjel oly` fagyos.
Napok óta nem eszek,
Számba csak vizet veszek.

Tovább...

Domonkos Jolán

December

Gyémánt-könnyes jégvilággal
köszöntött be a karácsony,
pihe-puha hótakaró,
fehér bársony ült a tájon.

Tovább...

Horváth Piroska

Jégrózsák

Szellőtáltos csillagos hókáján ragyog
a csipkelágy hajnal fénylő pupillája,
zúzmarazöngéssel érkeztek a fagyok,
macskakövön csillan tél-lépte szikrája

Tovább...

Árnyék és Fény

Megfiatalító tánc

időtlenség

Végére jár már a tél,
Elolvadt az összes jég.
Vidáman süt még a nap,
De lassan jő az alkonyat.

Tovább...

H. Kohut Katalin

Téli remény

Üvölt a mélység, rázza le a magast,
rázza, mint meggyfürtöt a bíboros szél,
vadul rázza a piros lángú havast.

Tovább...

Molnár Jolán

Duna-parti

Lúdbőrző Duna-korzó kockakövén
feni kicsorbult kését a fagy vén
köszörűse, az északi szél.

Tovább...

Kustra Ferenc

Fakutya

Az élet pofa nélküli fakutya,
Ember beleül, és csak siklik rajta.
A fakutya jégszék, és nem harap.
Az élet is jégszék tegnap, holnap.

Tovább...

Kustra Ferenc

Várostrom télen...

Várárok vízét
Sűríti az eső hó!
Reggelre befagy.

Tovább...

Kustra Ferenc

Fehér avar lesz...

Fehér avar lesz a hópelyhekből szőtt terítő,
Én majd ha járok a puha hóselymen,
Lépésem zajtalan, puha, nesztelen.
Hópehelyből az avaron lesz fehér terítő.

Tovább...

Kustra Ferenc

Arcra fagyott tél

Elmúlás pihen,
Enyészet is lassan fagy...
Szellők, hópihék.
A hópihe lassan száll,
Szívem ütése eláll.

Tovább...

Domonkos Jolán

Csillagok fénye hull a mi fánkra

Hófehér paplan terül a tájra,
dermesztő, rideg kinti világra.
Alszik az élet a hideg ágyban,
szundikál kicsit tavaszra várva.

Tovább...

Horváth Piroska

Keringő

Ősz már elbúcsúzott alázatos tánccal,
galagonya arcán rőzse-fonta ránccal,
tenyér-menedékben pihen alkony nesze,
tegnap-pillanatban bronzos, gyenge keze...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom