Jelen

 IdőHosszKedvenc

M. Laurens

AKKORIBAN

EGY VÉN MARHA EMLÉKEI

Szétfolyt a bor a kancsóból:
füle s oldala is csorba.
Belesüllyedt e vénember
az örök földi nyomorba.

Tovább...

Szőke Zsuzsanna

Múltban létezel...

Ketyeg a múltnak órája,
hív az emlékek múzsája,
tövis-nélküli rózsája,
levetett, koszos gúnyája...

Tovább...

Nagy Zsuzsanna

Életcél

Nem is tudom, hogy kezdődött életem,
és azt sem, hogy folytatódni hogy fog.
Ahol én vagyok, ott nincs történelem,
csak a jelen, csend s halvány színfoltok.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

A csend bájolog velem

Csalogat a végtelen

Még
Élnem
Kellene...
A kék madár
Lesz-e vendégem?

Tovább...

Kormány Gábor

Aeolhang

Vonaton ülve hallgatom,
ahogy ritmusra kattog a kerék,
tűnődve nézem, önfeledten,
ahogy szalad felém a vidék.

Tovább...

Mészárosová Melinda

Diófák

Emlékek

Téglából készült, romos kis ház,
kertjében diófák, kerítése faléc,
itt valaki élt!
Udvara nem kicsi, még sincs benne
tyúk, se pipi!

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Visszatérő emlékek

Itt hagytad mosolyod a szivárvány fényében,
várom, megjelenjen a tó kristálytükrében,
hiába minden, elvett egy kőbe zárt világ,
hol az úr a sötétség és mozdulatlanság.

Tovább...

Horváth Piroska

Sztetoszkóp

Hallom szíved dobbanását,
zsigereid roppanását,
kamrádban az emlékeket,
pitvarodban enyémeket,
bíborhajnal reményt pumpál,
aortádban jövőnk pulzál,
érzem minden rezzenésed,
andalító szívverésed...

Tovább...

Horváth Piroska

Mirákulum

Békés az est tekintete,
csipkealkony ígérete,
ékszert rejtő csillagfonat -
tejúton egy göncölfogat

Tovább...

Mészárosová Melinda

Tűpárna

Zita néni!

Egy odadobott szó,
"apád volt nagyivó"...
Tudtam, de mégis fájt,
két évtized itt semmivé
vált!

Tovább...

Bánlakyné Moravetz Edit

Hajnal a Kárpátokban

III. szonett

...Arany Nap köd köntöséből kilépve.
Szél úrfi finoman borzolja hajam,
Fülembe suttogva huncut szavakat.

Tovább...

Mészárosová Melinda

Életem sorai

Rólam regél minden sorom

Írd le, kedves, életedet, hogy
mi, s hogyan történt veled.
Írd le, drága, életed milyen
árva,
hogy kerültél s másztál ki
a sárba.

Tovább...

Steel

Te itt maradtál

Szürkül a tér, kihűlt a láva-alkonyat,
elszenderíti mind a sürgő hangokat,
ahogy tovaizzik vele a parázs-Nap,
az egész egy csönddé születő varázslat.

Tovább...

Steel

Távolságunk golgotáján

Lepkesuhanás a csend. Pici remegés
idebent... igen, olyan hiányérintés,
amely a szívburok alá bújja magát.

Tovább...

Steel

Emlékszem Rád...

Finom fénypermet a táj, már felpiheg
a légfúvás, s a nyár aranyfürtös gyermek,
benne látom magamat, épp eltipeg
előttem, virággá nyílón a kertnek...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom