Kapcsolat
korhadtkék órák
tönkperceket hoztak
egészen sűrű zúgó idők voltak
nem hagyva helyet talpaknak az útnak
sziromszín lelkekhez nyálas magok csúsztak...
Szemünk tüzes villanása,
ujjunk összesimulása
eldöntötte nyomban,
szívünk együtt dobban.
Tudtam élni nélküled
magányos fa árnyékában.
Akkor még nem tudtam, mi hiányzik
a fáradt, őszi lombhullásban.
Munkahelyemhez
1. Kapcsolatunk töretlen
már több, mint 6 éve.
Néha rossz, néha jó veled,
de kitartok melletted.
Vár ránk a bűvös hetes,
remélem, veled lehetek.
"A kapcsolat kettőn múlik" -
Így hangzott az elmélet.
Mégis gyáván nemet mondtál
A gyakorlat terhének.
Lelkem ablakán keresztül hallom,
Parányi lakóként a testben
A vér kering lassan, tán több ezer gallon,
Kinézek, állok - csak lestem.
Simogasd le a lelkemről a múltat!
Göndör fürtjeimet ujjaidra tekerve
Csavarozd át a diszfunkcionalitást!
Vélem voltál, vigyáztál rám,
Angyalként óvtál.
Boldog volt, elmúlt egy nyár.
Utamra engedj hát.
Tudom, nem szerettél...
Én hasonlóképpen,
de az ember bízik,
kegyet vár a létben.
Egymás szemében látják a jövőt,
egy(más) tettében az elköszönőt...