Karácsony
Karácsony estjének közeledtére
Régmúlt ünnepek gyertyáinak fénye
Most is, mint eddig oly sok éve,
Fellobban szívemben múltam emlékére.
Kegyetlen világban
Ellenállhatatlan vágyunk van
Lelkesen mesélni
Letűnt kort fel-felidézni
Ekképpen elhinni hogy akkor
Még minden csodaszép volt
Elfeledve fájdalmat magányt
Sikertelen próbálkozást.
Sír, zokog a fenyveserdő.
Tűlevele gyönyörű, zöld.
Mosdatta az őszi eső.
Tél van immár, karácsony jő.
Az a pelyhes fehér hó,
Mi szenteste rám hullott,
Nem olvadt el, nem is hűt,
Megmaradt szép emlékül.
Karácsony éjjelén, a szeretet ünnepén
A táj sötét és rideg,
Nem zavarja nyugalmát a nagy hideg.
Csak a hópihék hullnak a magasból,
Fehér leplet készítenek a szabadból.
Fagyos levegő járja át az éjszakát,
Egy fenyő illata tölti be a kis szobát.
Magányosan várja, hogy valaki feldíszítse,
S én rád várok, hogy hozzám végre hazagyere.
Emlékszem egy régi napra,
Egy karácsonyi délutánra,
Mikor az autód megállt a
Mama házának kapujába`.
Kandallómban tűz ropog,
csillámszikrát szór, topog,
mint szelíd, foszlott árnyakként,
falra festett éji táncuk, akként
járják a földre szállt angyalok.
Jupiter és Szaturnusz nászát járja
Betlehemnek vándorait látva...
Karácsony már majdnem nincs...
Elmélkedtünk a karácsonyról, a körülményekről...
A szeretet ünnepe a karácsony, de oly` sok helyen már nincs,
Pedig legalább ekkor összejönni, az maga a lélek-kincs!
Vannak, akik már az ilyen találkozásra semmit nem adnak,
Okostelefonnal röpke kapcsolatot messziről tartanak.
*
Hiába a szeretet ünnepe a karácsony,
Ha hiányzik a családom.
Egész álló nap szakadatlan esik,
talán a Teremtő hullajtja könnyeit.
Látja, hogy küzd a bezárkózott ember,
vigyázza életét, ha omlik a rendszer.
Csingilingi csüng a fácskán,
gyertya lobban gyönge ágán.
Szaloncukor bólogat,
s látok tarka gócokat.
Karácsonyfám - karácsonykám...
Karácsonyfám csillog-villog,
az arcomon kis rubintok...
Kerekednek, könnyben áznak,
amit nem is nagyon bánnak!
Szeretetünnep,
örömkarácsony,
csillogó díszek
az örökzöld ágon,
fenyőillat, fahéj
tölti be a szobát,
angyalok éneke
a csendes éjszakát.
Vastag hótakaró borítja a tájat,
súlyuk alatt meghajolnak a faágak,
decemberi szél süvít,
karácsony jön megint.