Karácsonyi gondolatok
Minden héten ha karácsony volna,
az életünk vajon hogy alakulna,
jobban szeretnénk, tisztelnénk egymást,
a fény is egyformán szórna ránk áldást.
Az év utolsó hónapjában
mindenki elgondolkodik magában,
befelé fordulva lelke mélyére száll,
a nagy rohanásban egy pillanatra megáll.
Ünneplőbe öltözött szép lelkünk.
Így várjuk Megváltónkat csendben.
Higgyük, nem lesz már senki ellenünk,
Többé bűnbe nem eshet az ember!
Örömökben gazdag ünnepet kívánok,
teljesüljenek be csillagfényes álmok!
Szerető szívekre fénylő áldás szálljon,
gyönyörű világunk fény-szigetté váljon!
Karácsonyi gondolatok szerelmi csendben-elmélkedéshez
Szól a fenyves,
odabújnék.
Két karodban
illatoznék.
Talán Te is hiszed: "Isten nem ver bottal!"
Nem büntet. Vigyáz rád, őrző angyalokkal.
Csak miattad teremt, - fűt, fát, vadvirágot,
Neked adta részül az egész világot.
Megnyíló szívvel, szeretettel
köszöntsön rád karácsony éj.
Hosszan nézem a feldíszített fenyőt,
mely az évek múlásával összement,
az ajándékok is egyre szerényebbek,
csak a szeretet a régi idebent.
Múlt - jelen - jövő
Jelened fűzi át múltad
a jövőbe - jelened múltad is
és lelked őre, kezeden
anyád simogató keze,
homlokodon átsüt apád
szelleme... szemedben
ott ragyog gyermekeid fénye,
náluk a kulcs: a szeretet...
Másképp érez december szép ünnepén,
aki igazán hiszi Jézust, kisded
születése dobogtatja a szívet,
érzi a mennyből jövő szeretetét.
Karácsonyi fények
járják át a szívet.
S a Szeretetlények
javítják a képet!
Ha Karácsonyra kérhetnék valamit,
időt kérnék. Minőségit!
Aki szeret, legyen velem!
Érintse meg az életem!
Nem lehetünk a szokások rabja.
Karácsony az emlékezés napja.
Apró örömök boldoggá tesznek,
Melyekből szép emlékek születnek.
Kincset kapott egykor ez a bűnös világ,
Jászol rejtekében szelíd Isten fiát.
Jézusnak nevezték, s áldották a kezét,
Tiszta szeretetről ő már nem csak beszélt.
Pihe havat szór a tél,
Betlehem csillaga útra kél.