Karma
Húsz perce már hogy húsz-huszonhárom.
Aludni vágytam, túl sok fáradtság
ült a szememre. De nem jött álom,
nem érzem az ünnep hangulatát.
Szentül hittem, hogy te nekem vagy Teremtve,
hogy majd megyünk az úton gondjaink elfeledve.
Mikor bejártam
Életpályám úgy, ahogy
Elrendeltetett,
A Sors és Isten hozzák
A záró ítéletet.
Neked csak létezés,
mi másnak már az élet.
Nem érzékeled még,
egy pillantás, és véged.
Háromszög
Még ma is érzem
Csókod zamatát.
Hétköznapi pszichológia
Születéssel kapsz életet,
Vele sok keserűt, kevés édeset.
Tönkreteszik életed.
Hétköznapi pszichológia
Születni-halni,
Közötte árny-fény massza.
Ez rendeltetés...
Minden élet a te életed,
minden halál a te magányod.
Minden siker téged dob fel,
minden pusztulás saját károd.
üres bennem és benned is
hiába tagadod veri
magát a hovatartozás
reményeid régi nyomán
hogy lesz veled még valaki
aki vár rád és gondjaid
mögé lát ha jő az este...
Készül a lélek,
testben feléled,
kisbaba sír, ha örülhet a fénynek!
Nincs mennyország,
de karma van?
Bűnnek érzed,
hát visszahat.
Mikor felnézel az égre,
látod a sok millió vízcseppet,
amint felhőruhát öltve,
önfeledt mosolyt küld terád.
Minden "szemétláda"
valójában angyal,
míg megsértődsz, felháborodsz,
nem vagy tisztában magaddal.
...mi égig emelhet,
világ törvénye csak súgja,
adja meg a rendet!