Kávé
Téboly
...a fáradtság a szemem sarkában szúrta a bőrömet,
reggel hat sem volt még, valószínűleg ezért lehetett,
hogy semmire nem tudtam gondolni, csak a már égő...
Autópálya késő esti zaja,
Olcsó kávé csalogató illata,
Pihenőhelyek élénk neonfénye,
S a telehold ezüstös büszkesége.
Lektorált
Száll az idő, éji fecske,
(A költőt kérem, ezt legközelebb
Mellékletben majd kifejtse!)
Szállok én is végtelenbe.
Egy csésze kávé,
Reggel első teendő.
Feldobja napom!
Uzsisütemény,
Mellé, gőzölgő kávé!
Egy messzi bolygón
kávé-tenger hullámzik.
Onnan származom.
Reggeli ébresztő
Kávéillat messze lebben,
karakteres, csak Neked,
mosoly van a kávécseppben,
szép legyen a reggeled.
Orgonából vittünk csokrot,
Szeretetből fontunk fodrot,
Margarétát tűztünk hozzá,
Rigókórus dalt komponált.
Mereven az asztalt nézem,
Fejemben ezernyi képkocka,
Némelyen kezed fogom éppen,
Másikon táncolunk a homokban.
Felkelt rég a Nap,
szép a virradat,
rég volt hajnali
kakasszó!
...mert búcsúzni nehéz...
Minden, amit szeretünk,
Hozzánk tartozik, kell nekünk.
Velünk él az óra a falon,
A kép, amelyet Vele vettél meg,
A törött váza a kis asztalon,
A levélpapír, ami már senkinek se kell.
"Cukor helyett színt szórj a kávéba és tejbe,"
Úgyis egyhangú már a korty fekete s fehér -
Ne félj változtatni, ha nincs valami rendben,
S az ablakpárkányon is elhervadt a remény.
"KV!" Villan fel monitoromon az ismerős szó.
Rám gondolt, ki szívemnek oly kedves és jó.
...és én mégis megkértem,
hogy jöjjön fel hozzám s nézze meg
a magánygyűjteményem.