Kegyelem
Most még egy kis ideig
Nyitva vannak az ajtók.
Kik szívük mélyén érzik
Isten hazahívó szavát
Szeretetünnep,
örömkarácsony,
csillogó díszek
az örökzöld ágon,
fenyőillat, fahéj
tölti be a szobát,
angyalok éneke
a csendes éjszakát.
Sohasem a bánat töri össze
A szívet, hanem a félelem,
Hogy nem tudjuk elviselni
A szenvedést és fájdalmakat.
Mi mindig válaszutak előtt és válaszutak után
Vagyunk, ebből áll villanásnyi kis életünk.
Mindig választani kell, mindig van választás.
Apevacsokor
Más
Lett az
Ünnepünk
Karanténban
Húsvét - passió
Csönd borult a tájra, bánat a világra.
Szakadék fölött egy híd áll, Jézus keresztfája.
Az irgalmasság körülleng,
Élet így emelkedettebb.
Bűnt eltörli a kegyelem,
Megbocsájtó, jó Istenem.
BKV-val járva
utazom eleget,
nem jut hely, csak állva,
nézem a tömeget.
Tán még nincs itt az ideje, hogy megbocsáss,
És tudom, még oly keserűek e szavak,
de hidd el, minden kimondott szó,
mint rózsatövis,
engem legbelül ugyanúgy
fájdalmasan szúrnak.
A meszelt falakon
megkopott a festék.
Nagyanyám már alig...
És alig az emlék.
Keresztjét hordozza,
Ő küldte ide le,
bűntől feloldoz, ha
eljött az ideje.
Kérlek, adj nekem méltóságot
nyűgre, bánatra, veszélyre,
úgy viseljem, mit az élet rám sóz,
ne törjek több darabra mégse.
Tornyosul a horizont,
indulat nő a vágyra,
hamis este telepszik
az álmos Hortobágyra.
mennyekbe pokolba
gyengéden mostoha
ámítás szerelem
kegyetlen kegyelem
akárhol alkalom
soha több akarom
szétfoszló remények
jönne már elkésett...
Szavam elakad, ajkam Neked dadog,
a távolság elapad, végre Veled vagyok.
Ahogy eddig, most is újra libben lelkem
Miattad, és érzem, hogy minden rendben.