Kék madár
Vágyaimnak netovábbja
feljutni a hegy csúcsára,
hol a felhők sem zavarnak,
hanem lassan lejjebb szállnak.
Bárki, bármi is...
Június lévén
Apámra emlékezem.
Elment, messze jár...
Mezítláb indulok - pőrén, ahogy jöttem,
hófehér csillagok zuhannak köröttem -
sajdul a végtelen, izzik talpam alatt...
elkerülnek messze a nyugtató szavak.
Szabadulj ki madár, szárnyalj fel az égig,
Vidd szívem hangjait magasan a kékig,
Érintsd meg a felhőt, szántsad fel a leget,
Sebesen suhanj, győzd le a szelet!
Harmatcseppes hajnalon,
Bereppent az ablakon.
Szárnyát bontja, megpihen,
Nem bízik meg bárkiben.