Képvers
Avagy ki mit merít?
Színig már az újabb évszámos pohár, ami inkább egy tál.
Az idei jólét-bólét ebben leled. Ha megízleled, ismét kedveled.
Ámde azt gondold át előre, hogy mit is merítesz majd ki belőle!
Mert akik az hiszik, hogy az életet a felszínen úszó dolgok teszik,
azokat a bőség és a hatalom olyanná teszik, mint aki sokat iszik...
Dísz
leszek
a múltad
fenyőfáján
ha leejtenél
tán
fájva
eltörne...
Az
ünnep
közeleg,
felcsendül a
szívünk, lelkünk
gálát áhít, ünnepelünk.
@
Az
Ünnep
Közeledik
Gyorsan itt van
Hamar megelevenedik
Betlehemet énekel a hittan
Hó...
képvers
Mindjárt itt a névnapod!
Vegyek neked kalapot?
A legmagányosabb magány,
mikor egy búgó gerlepár
egyik egyetlenje
a magasból...
Azt hittem,
óriás vers lesz,
felér
egy Ararát hegyhez,
fölém meg glóriát festhetsz!
Cserszegi fűszeres
Sá-
tort
bont
most
az esztendő,
vajon mit hoz
az eljövendő?
I t t a v é g e
F u s s e l v é l e
A z é v n e k v é g e,
M e g é r k e z e t t
a z ú j é v, j e-e!
Megtöltve már a koktélos pohár!
I. I
I. I
I. I
I. I
I. I
I. I
Színültig megtöltve már az újabb évszámos pohár.
a
fa
már
lábon áll
csúcs a kalapja
talponálló
törzsvendég
szépen befaragva...
Hó,
hó,
csillogó.
A
zöld
fenyőkön
fehér özön,
puha-kabát takaró.
A
sze-
retet
a csúcsdísz
a lelkünk zöld fáján
karácsony táján.
...Tojás...
vagy-e még? Vagy
már újjászülettél? Illú-
ziókban élsz, vagy szabadon
szárnyalsz?... Haragszol-e még,
vagy már felülemelkedtél? Isten sze-
retetében élsz... vagy csak sodródsz
az árral? Mosolyogsz bátran, vagy félsz...