Képvers
Az Aranylánggal szívemben
Sodródtam az élet homoktengerén,
Míg birkóztam és birkóztam
Jákob Istenével.
Új nap virrad,
A régi korok elmúltak.
Új éra köszönt az emberre,
Kirajzik Ádám népe
A csillagokba.
mindent, de mindent felforgató év,
nyüzsgő élet, nyugtalan hév,
aztán egyszer csak katt,
a világ zárkalakatja csatt,
világunk lelassult,
csend és rend...
Újévi virtus
Ismételten megtöltve van már
ez az újabb évszámos pohár.
Ezúttal legyen benne dzsúsz.
Az óévtől most ezzel búcsúzz!
Este
Van. Macska
Leste mintha csacska
Volna, de nem az, csupán
Fiatalacska. A régi, öreg, rossz gyufája...
Hóvirágosodik hajad
Ibolyásodik szemed
Liliomosodik arcod...
Disneylandkáta
Ház
fölött
száll tehén
kalappal a
feje tetején.
Annyit
Mond
Isten:
Hogyan élj mindenkor
Igaz jó - Ember - legyél
Találd meg Úr Jézust
Válla...
Egy
Kicsi
Fenyőfa,
Sok ajándék alatta,
Csillogó sok gyermekszem
Várt erre a szép karácsonyra,
Csodás daluk, szép énekük messze száll.
Avagy ki mit merít?
Színig már az újabb évszámos pohár, ami inkább egy tál.
Az idei jólét-bólét ebben leled. Ha megízleled, ismét kedveled.
Ámde azt gondold át előre, hogy mit is merítesz majd ki belőle!
Mert akik az hiszik, hogy az életet a felszínen úszó dolgok teszik,
azokat a bőség és a hatalom olyanná teszik, mint aki sokat iszik...
Dísz
leszek
a múltad
fenyőfáján
ha leejtenél
tán
fájva
eltörne...
Az
ünnep
közeleg,
felcsendül a
szívünk, lelkünk
gálát áhít, ünnepelünk.